Nagyon kevés misztikus írás jelenik meg hazai szerzőtől. Pedig az istenhitnek mindig volt misztikus útja is. A mai vallási életben hátérbe szorult a misztika. Egyházunk óvatosan és gyakran bizalmatlanul szemléli a klérusban előforduló néhány misztikust is. Így aztán számottevő hatásuk nincs a hitéletre. Nem magyar sajátosság ez. Van olyan európai katolikus ország, ahol nem szentelik fel azokat a kispapokat, akiknek volt misztikus élményük. Magyar nyelven is kiadott, több katolikus oktatási intézmény által is használt dogmatika tankönyvben pedig egy alcímben a következőt látjuk: „messzemenő egyetértés a reformátorokkal”. Misztika nem, reformáció igen.

    Erre csak egy gondolatot szeretnék idézni, amit a XX. század híres katolikus teológusa fogalmazott meg: „Ha a keresztény ember nem lesz misztikus, elveszíti keresztény mivoltát.” (Karl Rahner)

    Mirjam nővér azok közé tartozik, akik Isten kegyelméből részesültek misztikus megélésekben. S bár ő kívülről alig befolyásolható, nincs mitől tartania, mégis óvatos a kapott „csodák” megosztásával.

    Nem fűzünk kommentárt az írás tartalmához. Ítélje meg mindenki úgy, ahogyan azt gondolja és ahogyan a szíve súgja.
    Egyet azonban megjegyzünk: Mirjam nővér hisz Istenben, hiszi a Szentháromságot, és hisz a Szentírásban. Nem véletlenül ítélte Seregély István érsek atya (1931-2018)  a bibliás szellemiségű "A vigasztalás imakönyvé"-t  "igen értékes olvasmánynak", és utolsó éveiben az imazsámolyán tartotta.



„Isten igazságos. Felhőn ül és lesi, mikor rosszalkodunk, tévelygünk. Akkor lesújt, küld egy kis betegséget, szenvedést…” – mondták nekem párszor.

Ezt ülteti el a Hazugág Atyja sokak szívében: a sátán, aki a gyűlölet tüzes poklában lakik, és egy ideig, amíg Isten be nem zárja ebbe a tüzes tóba - ami önmaga - még kijárása van kísérteni az embert, Téged, engem.
 
                                De hát akkor hol lakik az Isten?
Hitünk szerint Istenben három személy van: az Atya, a Fiú és a Szentlélek.
A Szentháromság. Egy a hatalmuk, egy az akaratuk. Hol is laknak?




    A Mennyei Atya Eugénia Elisabetta Ravisio nővérnek adott üzenetében kérte, hogy minden évben augusztus 7-e legyen az Ő ünnepe.*

    Használjuk ki ezt az ünnepi napot, és éljünk a Mennyei Atya ígéretével!
    „Teszek egy ígéretet, amit sohasem fogok felfüggeszteni! Azok, kik teljes szívből Atyának szólítanak, ha életükben csak egyetlenegyszer is, nem vesznek el. Biztosítom nekik az örök életet a választottak társaságában.”

    Forduljunk most Istenünkhöz, és szólítsuk Őt bizalommal Atyának!



* Erről a kérésről Eugénia nővér "A Mennyei Atya szól szeretett gyermekeihez" című könyvben olvashatunk. Az eredeti, olasz nyelven megjelent kiadáson érvényes imprimatura van. Létezik magyar nyelvű kiadása, de már nem elérhető.
Az Eugénia nővér által kapott üzenetekről Dr.Nehéz Márta Mirjam könyvében olvashat: Eljött a Mennyei Atya! Kérte, ne féljünk Tőle. OOK-Press Kiadó, Veszprém, 2022. Mirjam nővér honlapjáról itt töltheti le.

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

Ekkora nagy bajnokok vagyunk? Ó, nem! Ha szembe találnánk magunkat vele egyedül, mindjárt kiderülne, a hatalma sokkal nagyobb: pl. a szellemi világban – ahol mi csak tapogatózunk – és az anyagi világban pedig, a Bibliából tudjuk, hogy ő az ordító oroszlán. Széttépne minket és a lelkünket a pokolba sodorná egy-kettőre.

De, ha elfogadjuk, szeretjük Jézust, hiszünk benne, akkor Ő Nevének hatalmát nekünk ajándékozza.

Mirjam nővér írását itt olvashatják ➦

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

Engem is megtámadott a napokban. Kétségbe estem. Jézushoz mentem, Ő védett meg.
Gyönyörűséges titkot árult el, amit sohasem hallottam és amitől oly boldog lettem! Majd fontos dologra hívta fel a figyelmemet, mit tegyek a gonosz ellen.

Erről szeretnék írni Neked – egy kis kitérővel a sátánt ismertetve - mert nagyon fontos, hogy Te is biztonságban légy.

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

Első pillanatra káromlásnak hangzik, hogyan lehet Isten szolga? Pedig ezt a megrendítő megállapítást maga Páter Pio tette.
Ő, aki megkapta, magán hordozta Jézus szent Sebeit, és átélte a keresztre feszítés kínjait, mégis arról a tapasztalatáról ír, hogy Jézus szeretete ennél sokkal nagyobb, hasonlít a tűzhöz, amely boldogságot ontva, önmagát értünk emésztve ég irántunk. Az atya felidézi, hogyan is történt ez:
- „Jézus elvette a szívemet, majd visszaadta, de az már nem a sajátom volt!
Az én szívem és Jézus Szíve egyszerre ver.”

Pio atya csak úgy tudta elviselni a szentmise alatt a testében a keresztre feszítés megismétlődésének kínjait, hogy átjárta ennek a szeretetnek a boldogsága, titokzatos ereje, amely lelkét szorosan Jézushoz fűzte mennyei erővel. Mennyei látást is kapott a történé-sekben és az emberi lelkekben.
Sokszor előfordult, hogy bár celláját nem hagyta el, mégis megjelent súlyos betegek ágyánál, beszélgetett és meggyógyította őket – miután kérték a  segítségét – persze, nem levélben vagy üzenetben, mert arra nem volt idő, hanem imádságban!

A fronton is megjelent katonáknak, veszélyt elhárítva, mikor hozzá fordultak. De megjelent azoknak is, akik nem is kérték és nem is számítottak rá.

Erre jómagam vagyok a példa. Én ugyanis nem hívtam.   A teljes írást itt olvashatják ➦

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

    Mirjam nővér sokat fáradozott azért, hogy segítsen az embereknek imádkozni. Sorra jelentek meg az imakönyvei. Nem riadt vissza a személyes kapcsolatfelvételtől sem, minden könyvében benne van a telefonszáma és az emailcíme. Ez egy idő után oda vezetett, hogy naponta több telefont kap. Segít, amiben és ahogyan csak tud.

    Minden vágya az volt, hogy segítsen másoknak abban, hogy közeledjenek Istenhez. Örömmel töltötte el, ha hasznosnak találták az írásait.
Remélte és tapasztalta, hogy Isten és a Szűzanya segítségével elő tudja segíteni mások lelki fejlődést. Arra azonban nem számított, hogy munkája egy csodás testi gyógyuláshoz is vezet. Pedig ez történt 2018-ban.

    Annak a csodás gyógyulásnak a története, aminek részese lett, itt olvasható.

    A történetnek nagy tanulsága, hogy a gyógyítás ugyan Istentől jön, de Istennek is szüksége van munkatársakra!

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

    Régi ismerős – Editke – hív, könyvet kér.
 -  De már küldtem sokat a napokban. 
 - Ja, az már elfogyott.  Az imacsoportnak adtam először.

    Fontos volt, hogy felkészüljünk, mert a pappal együtt "sétálni" mentünk.
A főutcán vonultunk föl-alá nagy komolysággal, szembe jövő ismerősnek csak bólintottunk, senkinek se köszöntünk, nem is néztünk se jobbra, se balra.

    Jobbra pláne nem, mert ott rendelt és lakott a jósnő. Kitette Szűz Mária szobrát, és az Ő nevében jósolt, valójában sötét erők leple alatt. Ezek nagy trükközők! Van, hogy be is válik a jövendölés, de ez a nagy csali!
Többeket elfordított a templomtól is, azt mondta, hogy aki hozzá megy, ahhoz a Szűz Mária közvetlenül szól, nem kell se mise, se a Biblia.

Közben többször lassítottunk háza előtt elhaladva, közel férkőzve megszállott kertjéhez, házához. Imádkoztunk érte, és Jézus Nevében nagy hittel ördögöket űztünk. Azt nem láttuk, az ördögök merre szaladtak, de a jósnő elköltözött. Lehet, hogy együtt mentek. Ezért imádkozom időnkét érte is.

     Egy 88 éves tanárnő rám szólt. Hagyjál békén ezekkel a könyvekkel! Nem vagyok vallásos. Ezt az idős papról szóló könyvet hagyd itt. (Antal atya könyvét.) Végül azt mondta: Lehet, hogy mégis imádkozni fogok.

    Másik ismerős mondta, hogy nem tudott a saját szavaival imádkozni. Csak a kötött imákat, most már a saját szavaival is imádkozik. A férje is mondta, hogy a Vigasztalás könyvéből tud imádkozni. A leírt gondolatok hozzák ki lelkéből a sajátját.

    Egy ateista ismerősöm: Belenézett, majd olvasni kezdtem a Szentlelkes könyvedet. Úgy érezte, hogy „meghívást kapott.”

 - Editkém meggyőztél, nem a polcra kerül a könyv nálad, küldök még. És hogy én is szerezzek örömet, elmesélem, milyen a mennyország, egy ismerősöm hirtelen ott találta magát, éppen zuhanyozott, nem képzelgett.  Jézussal találkozott, aki a mérhetetlen Szeretet…

- Ne is mondd! Elhiszem, én is voltam ott. Amikor szülés közben a jegyzőkönyv szerint 10 óra 17 perckor leállt a szívem, és akkor a kisbabám is császármetszéssel holtan érkezett.

De én 10 óra 17 perckor a férjemnél voltam otthon - ahogy később egyeztettük az időt - láttam, az íróasztalra borulva sír, hogy mi lesz vele egyedül a 3 gyermekünkkel.
Úgy sajnáltam. Hiszen még Pápán, a Mezőgazdasági Főiskolán, amikor megláttam, halottam egy hangot:  „Ő lesz a férjed,  a gyermekeid apja.” És most itt hagyom …

De a következő pillanatban Jézus jön felém kitárt karokkal, hatalmas fényözönben, és ebben a Mennyei Atya is ott volt.  Szeretetük mindent betöltött, szinte abban fürdettek. Leírhatatlan boldogsággal öleltek. Az Atya szólalt meg:
-    Bejöhetsz, mert ismered a titkot. (Tudtam, azt jelenti, nem kell menni a tisztulás helyére.)

-    Atyám a gyerekkori titkomra gondolsz?
                  Itt el kell mondanom, hogy mi volt az a nagy titok: 
Balatonvilágoson születtem, tehenek között nőtem fel, szegényesen. Szelíd kislány voltam, hallgattam nagyanyámra. Ő munkára, meg arra nevelt, hogy  másokat mindig segíteni és szeretni kell.
Kiskorunk óta Zsuzsi volt a legjobb és egyetlen barátnőm. Együtt ültünk a padban első osztálytól a nyolcadikig. Az első években nem szerepeltünk vajmi jól. Én mindent tudtam, csak nehezen tudtam kifejezni magam, ezért mindig egyest, kettest kaptam. Mérgelődtem, hogy a másik a felét se tudja, mégis ötöst kap.

               Ekkor Zsuzsival "kitaláltunk" valamit, a mi nagy titkunkat:
Elbújtunk, hogy senki se hallja, és hadarni kezdtünk, mindenféle kitalált értelmetlen betűk sorozatát kántáltuk, ahogy a nyelvünkre jött, mintha valami mondóka lenne:  pl. „ siromatikota örömetekitá tiromatlassa ktviaszrom” összevissza mondtuk a betűket, majd hirtelen megállva a végén felsóhajtottunk:
 „Jaj Istenem, add, hogy ötöst kapjak.”  És az ötös mindig bejött.
Megtettük ezt, bármi után kívánkoztunk: ha féltünk a dolgozattól, vagy hogy teljesüljön valami kérésünk. És ez mindig sikerült.  Egészen nyolcadikos korunkig csináltunk. És mindig bejött. Sőt én országos versenyen második is lettem…

Az Atya nevetett! Nem kinevetett, hanem kedvesen, aranyosan, minden szavából ragyogása és szeretete áradt újra felém:
      -    Nem az! Hanem az, hogy tudod a Szeretet Titkát!
      -    Atyám! A férjem és a gyerekeim sírnak. Visszamehetek?
      -    Igen, persze! Van még sok feladatod…

-    És hogyan jöttél vissza, emlékszel valamire? – kérdeztem.
-    Igen! Sötét széles alagút volt az út, de az Atya nekem kísérőket adott.
Ragyogás kísért. Fénylő kis lelkek szálldostak körülöttem, melegséggel és boldogsággal teli, pihe-puha lágy szellő fuvallatokat küldtek felém. Azt gondoltam, ők fognak majd megszületni és talán kísér az én kicsinyem is.
Mindenesetre, amikor a szívem először megdobbant, akkor sírt fel mindenki megdöbbenésére az én halott kislányom is.

Ma is úgy gondolom, hogy ott lehetett ő is. Talán emlékezett, mert később nem kellett neki a cumi. Csak a pihe-puha kendőcskék, de főleg a hajamat szerette!  Azt fogta és cirógatta! Azzal játszott, orrához emelte és szippantgatott bele, közben azt suttogta: „Ciróka-maróka.”

-    Benned lett valami változás azóta?
-    Ó, igen! Tudom a titkot. Egymást kell szeretnünk és főleg, vigasztalnunk kell egymást. Ahogy a nagymamám megmondta.
Hozzánk sokan jönnek és imát kérnek, mert mindig szeretettel fogadom őket. A férjem már mondta:

-    Te mindig másokért imádkozol. De mi lesz velünk?

-    Az Atya gondoskodik rólunk! Ha megkapjuk azt a „melegséget” az Ő jelenlétének örömét, figyelni kell, mert ha nem, elveszik!
Ekkor le kell lassulni, befogadni és szeretni Őt és testvéreinket. Ilyenkor az Atya ajándéka az is, hogy a testünk is gyógyul.

-    De szép! Jézus már Natália nővérnek is mondta, hogy mindenkit úgy fogadjunk, ahogy Őt fogadta az Édesanyja. Hát ez bizony nehéz. De gondoljunk arra, hogy vigasztalnunk kell azt, akit Jézus elénk hoz az életünk folyamán!
Lehet, hogy ez szerepel majd és eldönt mindent azon az első találkozáson Jézussal?  Hát megyek, én is próbálok valakit vigasztalni. Nahát, itt a futár! Adtam neki egy könyvet. Örömmel fogadta. Ezt a  húgának viszi el. -  És a mamának? Jó, adok többet.
 
   Utóirat:
Bizony, ezek a kislányok nyelveken beszéltek. A Mennyei Atya adta, küldte el nekik a Szentlelket, és a Lélek adta nekik a kiejtést. Csak nem tudtak róla, és ma sem tudják.

Editkém, próbáld meg újra! Gyere, mondjuk együtt a nyelvimát a telefonban. A Szentlélek az ajándékait soha nem vonja vissza.
 

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

    Arra gondoltam, nemsokára jön az ítélet felettem is. Most mit csináljak még időben? Én is bűnös vagyok, senkise mondhatja, hogy nem. A legkisebb bűn is felségsértés a Szent Isten előtt. Ráadásul drága lelki barátnőm Marika, halálos ágyán azt mondta férjének: „Jaj csak el ne kárhozzam!”  Holott ő  nagyon szerette és bensőséges kapcsolatban is volt Jézussal, még hangját is hallotta. Megdöbbentem!
Mondtam is Pako Benedek kanonok atyának. A jó atya meg-vigasztalt, hogy nincs baj: mert prof dr. Boros László híres jezsuita teológus, akinek könyvét az összes világnyelvre lefordították, ad erre egy megnyugtató tanítást és választ.

    Egyházunk tanítja, hogy csak az kárhozik el, aki akar. Isten senkit se küld a pokolba. Tudjuk, hogy a bűnbeesés óta értelmünk elhomályosodott és akaratunk rosszra hajló lett. Azt is, hogy milyen nehéz jónak lenni: ha bántanak, felhördülünk, kifosztanak, ölni tudnánk, csak egy szó is elég, hogy gyűlöljünk örökre.

    Jézusért megbocsátunk, újra kezdjük, mert a gonosz visszajön, miként az apály-dagály. Ráadásul mindig itt settenkedik, rosszra akar vinni. Célja az, hogy ne forduljunk Istenhez. Azt hazudja, hogy Ő majd szigorúan lesújt, s küld neked valami bajt.
 
    E problémára keres Prof. Boros egy „lehetőséget, alkalmat” az üdvösségre. Ezt ő a halál pillanatában találja meg.
 

    Mikor testi ruhánkat levetjük, vele együtt a kísértések, a fáradtság, testi-lelki nyomorunk, a kétségbeesés okozta negatív hatások, a gonosz okozta bűnre való hajlamok, megkötözöttségek is lehullnak. Boros prof tanítása szerint: A lelkünknek ekkor nyílik meg a korlátok nélküli tökéletes választás: Az üdvösséget akarjuk - e (a mennyországot) vagy a kárhozatot (a poklot)? 

A halál egy kitüntetett helyzet! Mert ekkor Istennel találkozunk, és tudatosan döntünk örök sorsukról.

    Igazságos azokkal is, kik a kereszténységet nem ismerhették,  mert nem jutott el hozzájuk az Evangélium üzenete. (Vagy csecsemők keresztség előtti halála.)
Talán mind elkárhoznának, nem is a saját hibájukból? Nem!  Mert ha nem is találkoztak Jézus Egyházával, üdvözülhetnek. Gyermek, felnőtt, keresztény, más vallású hívő, a halál pillanatában még dönthet.
Örömteli, vigasztaló tanítás, Egyházunk nem cáfolta.
 Tehát választjuk a Mennyet. De hát Jézus ránk néz, és Ő hogy  dönt?
   

    „Hirtelen Fönn voltam Jézussal. Éreztem, végtelen szeretet áradt Belőle. Ez a Szeretet leírhatatlan. agyunkkal felfoghatatlan. Csak dadogni tudok róla. Földön ilyen nem létezik. Sokkal nagyobb, mint ha valaki meghalna érted, vagy leülne 20 év börtönt helyetted. Amibe bepillantottam, az messze - messze több!   
Szeretete stabil, biztos, természetes, magától értetődő, álladó, erős, megingathatatlan… Mindent felülmúl. 
Csak ez a kimondhatatlan, végtelen Szeretet létezett Odafönn.
 
    Eltörpült mellette a születés öröme, a halál bánata, a szerelem, a szenvedés, a bánat, az öröm, a bűn és az erény. Semmik voltak e Végtelen Szeretethez képest. Vagyon, pénz, kincs, hatalom, a státusz, értéke  Odafönn nulla, vagy inkább mínusz.  
Mindennél hatalmasabb, ez a Szeretet, nem volt rajta kívül semmi más. Én a Homokszem és a Ő a Tenger.
Ha tovább tart, szívem megszakad. Mert ez a boldogság Messze - messze túlmutat a legmeghittebb, legintimebb, családi kapcsolatok és érzéseknél. Minden kétséget kizáróan megéreztem, hogy Jézus engem Így és Ennyire Szeret! Elképzelhetetlenül, felülmúlhatatlanul, és még annál is jobban, végtelenül!  Tehát Jézus Maga a Szeretet.
Halvány jele sem volt a haragvó, számon kérő Jézusnak, Istennek. Nem vontak felelősségre, de még csak kérdőre sem, de…

    Most jött a java! Szembesülve Szeretetével, saját magamtól, köve-teltem, azonnal menjek a tisztítótűzbe! Tudva bűnösségem, ott a helyem! De azonnal!  Fel sem merült, hogy ott rossz.  
És most könnyeimmel küzdöm, mi történt! A Végtelennél is lehet nagyobb Szeretet?
Mikor Jézus látta, hogy azonnal a tűzbe kívánkozom, azt mondta: 

    Ekkora Szeretet elképzelhetetlen! Az isteni, megmásíthatatlan, kozmikus törvények szerinti Igazságosságot, és a Törvényt is felülmúlja e Szeretet, a Kegyelem! Erre nincsenek szavak!!! 
Isten nem személyválogató. Téged is így szeret! Elképzelhetetlenül nagyon! Ott voltam Nem csaplak be. Higgy nekem.” (dr. L. I.)

    Ez vár ránk! De van három feltétel: Higgy Jézusban, szeresd s menj Hozzá! Megbánt bűnök nem akadály! Sőt, szereti, ha a bűnös Hozzá megy!
Isten Irgalma nem csak életünkben emel Magához, hanem Odaát is!



Most Én következem! Hogy viszonozzam kiválasztottaim ajándékát, mint hogy nekik ajándékozom magam?
Ha kezükbe adnám a teremtés kormánypálcáját, és feltölteném őket ragyogásom kiáramlásával, az már sok lenne, jóval több, mint amit ők kívánni és remélni mernek.

De nem a legtöbb! Tartozom nekik Életemmel, Lényemmel, örök és végtelen létezésemmel. Hogy az ő lelkük legyek, áthatoljak rajtuk, áthassam őket isteni mivoltommal, ahogy a tűz áthatol a vason.  
Leplezetlenül mutatom magam, s egyesülnöm kell velük örök találkozásban, amelyben dicsőségem bevilágítja őket, és áthatol rajtuk, létük minden pórusából sugárzik.
Hogy úgy ismerjenek meg, ahogy Én őket, s így ők is Istenné váljanak."

Krisztus a mennyben mindenkinek a saját boldogságát ígéri. Amire az illető leginkább vágyik. Szamáriai asszonynak örök vizet. Halászoknak teli hálót. Pásztoroknak nyájat és örökzöld legelőt...
Görögöknek, apostoloknak ígért legnagyobb boldogságot, a tudást, megismerést, végtelen védettséget egy harmonikus lelki városban. Ünnepi felvonulást, áttetsző létet, mely szikrázó drágakövekből épül fel.


    Mindezt örök újdonságként, soha véget nem érő változások sorozatát kapjuk. Erre János jelenései minduntalan utalnak.
A boldogság, az örökös ajándékok nem önmagukért, hanem Krisztus önátadásának hullámaiként áramlanak hozzánk.
(Arminjon abbé a mennyről, mely Kis Szt Terézre hatással volt. Az élet túláradó bősége Boross L. könyvében, 51. oldal)

    Leírtam a vigasztalást, amit Benedek atya tanácsolt, és azt a látomást is, amit dr. L Imre átélt mennyországi ítéleténél. Elgondolkodtam: annyira csodás dolgok, de ezekből az ajándékokból mi lehet az enyém? És mit ígérhetek másoknak?

    Ezért megfigyeltem, milyen is a Látnok, aki ezt az irgalmas szeretetet kapta?
Ismerem személyesen. Erre vonatkozó tulajdonságai:
1. Hisz Jézusban. 2. Szereti Jézust. 3. Jézushoz megy, fordul ügyeiben, beszél Hozzá. 4. Saját meghatározása szerint bűnös, de ezt megbánta.
Vagyis akkor járunk jól halálunk után az ítéletnél, ha ezt megpróbáljuk követjük mi is. 

Jézushoz fordulok:
- Jézusom most már el tudom engedni félelmemet, hogy mi lesz és Neked adom. Megbánt bűneimet is. Az a halál utáni tisztító tűz se nyomaszt már, amiről azt mondják elmondhatatlan gyötrelemmel jár.

- Amikor Irgalmas Szeretetem emésztő tüze járja át a lelket, elhamvaszt mindent bűnt, homályt.  Ez az ÖLELÉS  (lásd Imrénél) elmondhatatlan boldogsággal jár!

- Jézusom, és most kinek, melyik jár?
 
- Irgalmam nem csak a földön, a Mennyben is nyitva áll számotokra.
Gyermekeim szeretete és bizalma mindig legyőz. Boldogan mondom: „Nem kell” mennetek…  Mindenkinek örök lakása van Szívemben.

- Jézusom ne neheztelj, de én szerettem a földön a nyaralót is. – Mosolyt észlelek.

- Szívemben benne van az Örökkévalóság Mindensége. Nyaralód is.

(Somolygok magamban én is, de azt már nem kérdezem, hogy milyen? Tengerre megyünk, vagy hegyekbe Ővele, és azt sem, hogy kik lesznek ott velem? Csak reménykedem…)

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

Dr. Nehéz Márta Mirjam: Eljött a Mennyei Atya!  (könyvismertető)


rettenetes erejét láthatjuk, ha felnézünk az Égre. Tudjuk, az univerzumban iszonyatos erők tombolnak, hirtelen támadt fekete lyukak nyílnak, s könnyedén nyelnek el galaxisokat.
    Eközben az, haldokló kiáltással, hatalmas fényrobbanással leli halálát, és hogy fényük az  ősrobbanás idejétől máig kering, holott a kibocsátó már réges-rég nincs.
    Mi is egy forgó és rohanó bolygón velük együtt száguldunk, és azt se tudjuk, hogy az velünk együtt hová tart?
Istennek e felfoghatatlan teremtő ereje nekem mindig is félelmetes volt. Csodálkoztam is, hogyan mer az ember szembeszállni Vele, gúnyolódni, káromolni mindennek alkotóját, a Teremtő Istent? Miközben az egész emberiség története csak egy kilőtt nyíl. Nem éri meg még Napunk halálát sem.

    Hisz a mi életünk is véget ér, ismeretlen táj, valóság nyílik majd meg előttünk, csak ne legyen ez a jövő sokaknak végzetesen sötét!
Mégsem félek ettől, mert Jézus egyszer mondta, hogy lelkünk nagyobb, mint ez az egész Univerzum. Ez is döbbenetes! 
Gyerekkorom óta oltalomra, biztonságra vágytam, és ezt a Szűzanya oltalmazó szeretetében találtam meg. Ő nekem elsősorban nem is felséges Királynő, hanem Anya. Akihez bármilyen helyzetben, vagy lelkiállapotban is vagyunk, bátran fordulhatunk.

    Megjelent ez a rettenetes Erő, a Teremtő Isten Maga!!! Emberi alakot vett fel, elhomályosítva félelmetes dicsőségét, és leült Ravisió Eugénia nővér mellé a padra. Koronáját a földre tette, földünket, mint kis labdácskát az ölébe.
Aztán be is mutatkozott, hogy Ő a Teremtő Isten.
És azért jött, hogy ne féljünk Tőle, mert jobban szeret minket, mint saját Magát.

    Nahát! Hogyan lehet az, hogy az egész Teremtésnek - amely annyira félelmetes és felfoghatatlan, és gyönyörű is persze, ha nem minket akarna elnyelni éppen - mely végkép meghaladja értelmünket, rettentő erejű Teremtője eljön?
És képes hatalmát elrejtve ily kicsinnyé válni, hogy ne féljünk.
Nem azt mondja, hogy jaj nektek bűnösök! Hanem azt, hogy mennyire szeret!
Hogy ez a felfoghatatlan, tűzben izzó Mindenség, amelynek csak porszemnyi kis pontján élünk, az semmi a Szeretetéhez képest. És ez a Szeretet a miénk.

    Ez aztán a megrendítő, egy Istenhez méltó vallomás, amit csak alázattal, semmiségünk tudatában és nagy örömmel lehet felfogni, és meghatva letérdelni. Talán könnyezve ruháját megérinteni, hogy eljött tékozló gyermekeihez, mivel mi eltávolodtunk Tőle.

    A Bibliában az apa a tékozló fiát várja, elkészítve neki minden vagyonát. De most egy ATYA már nem tud várni, eljön utánunk. És akkor, miként Jézus, majd meg is ölel minket.

    És az atyák ezt szokták csinálni. Ráadásul, mondta, mindenki mellett ott van.
E nélkül nem is tudnánk életben maradni.


    Azért mondhatta így, hogy merjük mi is. Ő tudja igazán Atyja Szeretetének édességét.
Ezt szeretném megismertetni mindenkivel:
Lehetünk akármilyen bűnösök, nem számít, csak fussunk Hozzá. Majd ő rendbe hoz valahogy minket. Nem küld betegséget meg rákot, vagy egy kis szerencsétlenséget, ha rosszalkodtunk, azt az ördög, a gonosz szellemi erő adja. 
Hanem az atyai simogatás csodatévő szeretetével gyógyít minket. A rongyos helyett új ruhát kapunk. Szentlelke által lelkünk ujjászületik.

               Mi is legyen a teendőnk? Szólítsuk meg gyakran Őt!

    Hisz mellettünk van. Mondjuk meg, hogy szeretjük. Ez fontos Neki, mint minden apának. Tett is erre egy ígéretet: Ha valaki csak egyszer életében szeretettel Atyjának szólítja, nem nyeli el a sötétség, a kárhozat. Nem engedi rossz útra térni, vagy ott maradni. Azt mondod, kivételez? Hát igen!  De ezt te is megteheted!

    A földön is van ilyesmi, ha szeretettel mész apádhoz. Ha kicsi vagy, ölbe vesz, dobál és játszik veled, és mindig elkap. És fontos neki, hogy mi a szíved kívánsága, ha nem is beszél róla, égeti a szívét, hogy megtegye.
Mint nekem, hogy megvegye a biciklit kiskoromban. Látta, titokban sóvárogva nézem azt a drága fehéret a Divatcsarnok kirakatában, de nem szólt. Pesti utcánk járdáján - kavicsokat dobálva a rajzolt négyzetekre - játszottam a nagyobbakkal, akik ezért lenéztek, de amikor apa ott termett vele, a szavuk is elállt.
Vagy, ha nagy vagy, rámosolyogsz, vesz Neked egy lakást, ha tud - de mindig kapunk tőle valami útravalót.

    A földi apa szívét a Mennyei Atya a sajátjáról mintázta. Képére és hasonlatosságára. Tudd meg, hogy Te a szereteteddel mindent el fogsz érni Nála, amit csak szeretnél!
    Szeretteidet is a mennybe fogja hozni neked, ha hitetlenek is, valamilyen úton - módon, hogy lássa örömödet. Teérted megtesz mindent, ha szereted.

    KÖNYVEMET AZÉRT ÍRTAM, HOGY MEGSZERESSÜK. Nem is tudod, hogy milyen csodás életet készít viszonzásul Neked és mindazoknak, akik fontosak Neked.

    (Közben kaptam sugallatot, hogy az Atya megáldja apukámat, mert emberi jósága kis mécsesként világítja az Övét.
– Hogyan áldja? Hiszen ő már az égben van?  - Kérdeztem.
– Ott is vannak ünnepek! Megülik a mennyei születésnapokat. Ilyenkor az Atya nagyon szeret ajándékokat osztogatni gyermekeinek ott is. [Ennek nagyon örültem, hogy nemcsak hozsannázunk.] 
De Jézus azt is mutatta, hogy az égiek körülöttünk vannak, látnak, néha szólhatnak is, szeretettel figyelnek és imádkoznak értünk. Egy család vagyunk velük és azokkal, akik a várakozás helyén vannak még, a mennyország előszobájában.)

Mekkora öröm, hogy nincs elválás! Mekkora atyai ajándék ez, hogy is találhatta ezt ki?
    De hát az apák már csak ilyenek.

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

Nemrég olvastam: a Mennyei Atya megjelent Ravasio Eugénia nővérnek egyszerű emberként, még koronáját is letette a földre. Kérte, hogy ne féljünk Tőle, mert gyermekei vagyunk, szeret, és mindent megbocsát, ha Hozzá megyünk. Azt akarja, hogy boldogok legyünk már itt a földön is, nemcsak a Mennyben.  Vágyódik arra, hogy tiszteljük, és mi is szeressük őt, akkor mindent megad nekünk. Kérte: Minden év aug. 7-én ünnepeljük Őt, mint az egész emberiség Atyját.

Ez a Szeretetszózat megérintett, átéltem, és annyira meg is szerettem az Atyát, aki a kórházban is meggyógyított.
Ez a szózat nekem nagy örömöm, elkísér utamon a mennyországig.

És tudom, csodálatosan melengeti majd minden ember szívét, aki ezt olvassa.  Mert hogy Ő minket annyira szeret, jobban, mint Önmagát. Kijelentette,  hogy Ő a Szeretet Óceánja. Ebbe minden kérésünk, hitünk, reményük és szeretetünk belefér.

Egyik este úgy éreztem, annyira szeretve vagyunk, vagyok, hogy beszélhetek Hozzá, és kérdezhetek is Tőle, amit éppen szeretnék. Nem gondoltam arra, hogy ez esetleg szemtelenség lenne, hiszen az Ő szeretett gyermeke vagyok.
Az is igaz, hogy választ sem vártam, csak mindent mondani akartam:

- Drága Atyám annyira szeretlek, persze ez csak morzsácska, de mégis szeretnék  Neked örömöt szerezni, boldoggá tenni, mert biztos fájt Neked az a legszebb angyal, aki fájdalmat okozott Neked.

Kérlek adj nekem még erőt, hogy tudjam terjeszteni Szózatodat, hogy sokan megszeressenek. Mindezt Fiad és Szentlelked által kérem, és Szűzanyám vigye kérésemet Eléd, mert annak jobban örülsz.

Ekkor hirtelen nagy boldogság és áhítat vett körül. Tudtam itt lehet. Így bátran folytattam:
- Te mindent tudsz, azt is, hogy milyen hálátlan lesz ez az angyal.
És most ez a sátán örökké él és mozog majd és ellopja a lelkeket, és örökké  fájdalmat okoz majd Neked.
Atyám hagytad - mert nem semmisíted meg azt, akit teremtettél - de örökké bánatot okoz majd Neked. Igaz, a Biblia mondja, hogy végül az tüzes tóba lesz vetve. És ha onnan kiúszik, kikecmereg, és újra ördögi munkát végez teremtésed ellen?
       
- „A tüzes tó, amiről az Írás beszél, az a gyűlölet. És ez a tüzes tó magában a sátánban forrong.  Ide lesz bezárva. Önmagába lesz bezárva.”

- Megdöbbentem, kértem, segítsen, hogy megértsem. 
És azonnal a következő gondolatok futottak végig a fejemben, mintegy megmagyarázta nekem:

- Se ki, se be. Semmi impulzió, se tudás, se látás, se ismeret, se gondolat se elhatározás, semmiféle kapcsolat senkivel, senkihez se szólhat,  hozzá sem szólnak. Senkire sem lesz hatással, senkije sem lesz, környezete sem lesz…

Senkire nem lesz hatással: csak önmagában lesz a gyűlöletben megkövülve, melyből nincs szabadulás. Nem Isten csapása. Isten nélkül a gyűlölete örökre megkötözi, és ennek a gyűlöletnek tüzes óceánjába merül.

És akkor én tovább gondoltam, hogy milyen iszonyatos dolog is ez!
Ha az ember nem tudna másokkal kommunikálni, (milyen édes a szülőnek a gyermek születése, a törődés lehetősége) szeretni, segíteni, jóvá tenni, örülni, nevetni, együtt dolgozni, megbocsátani, együtt élni, ennél nagyobb büntetés nincs.
Akkor megkövülne a család. A házaspár és a gyerekek nem beszélhetnének, nem is érnék el egymást. Nem lehetne tanulni, a teremtésnek, természetnek örülni, élni, befogadni, mást szeretni, áldani, valami szépet alkotni.
Jézust megismerni, az Atya szeretetét élvezni, végül szeretteinkkel Isten Országába megérkezni…

    Csakhogy ez a „fadarab” örökké izzásban van: A legszebb angyal sorsa még szörnyűbb! Kínok kínját éli meg, tán Istenhez szólna még, tán mást is mondana még… de képtelen már, gőgje gúzsba köti, tehetetlen. Tüzes gyűlölete tengerének örök foglya.

Arra gondolok, hogy Isten megadta, amit a lázadó angyal akart: „Nem szolgálok!” Mert nem is tehet semmit, gonoszságokat, sem terveket nem szőhet, semmit nem tehet. A gyűlölet óceánjába megkövülve zárta be magát örökre.
Aztán arra gondolok, sose mondjuk Istennek: nincs szükségem Rád, megoldom az életemet magam. Ha nem tudjuk azt mondani: Istenem szeretlek, csak mondjuk: Istenem, irgalom! Különben kietlen sivatagos helyeken találjuk magunkat.
Jézus ekkor is utánunk jön:
„Jöjj, törékeny gyermekem! Ne járkálj többé vándorként. Engedd, hogy karjaimban hordozzalak!” (Jézus Neked.) „Karjaiba veszi bárányait és ölben hordozza őket.” Iz 40,11
Most pedig mondjunk el egy Miatyánkot, hogy az Atya áldása legyen rajtunk!


Mennyei Édesatyácskánk, örök életünk forrása Te vagy!
A Te lényed az átlátszóan tündöklő ragyogás.
Jöjjön el mielőbb a Te diadalmas királyságod:
Akaratod, itt a látható világban, épp úgy, mint láthatatlan országodban.

Éltünk minden napján megadod nekünk azt az eledelt, amely táplálja bennünk az örök életet.
Eldobod és megsemmíted adóslevelünket, ahogy mi már el is engedtük testvéreink minden adósságát.
Te nem hagyod, hogy megejtsen minket a csüggedés, sőt minden bajból, halálból, bűnből, kárhozatból kiragadsz minket. Amen.

Valóban így van, ez vagy Te nekünk.
Hiszen Tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké!
(Prof. dr. Kerekes Károly, a Budapesti Katolikus Hittudományi Akadémia Exegezis professzora szerint az arám nyelvű Miatyánk hiteles magyar fordítása. In: Szűzanya, 174)

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

Persze, tudunk Róla valamit a Bibliából, de hogy mit csinál pl. éppen most? Hát azt igazán nem! Ezen már régen is töprengtem. Olvastam a Bibliában, hogy Ő állandóan munkálkodik.
Nahát, gondoltam, nemcsak ül a trónuson. De min munkálkodik? Tán új világokat teremt, új genomokat, teremtményeket talál ki? 

Hirtelen megkérdeztem Jézust, akihez mindig „szónokoltam”, beszéltem választ se várva, csak megszoktam, hogy én beszélek. (Mindig is cserfes voltam, sajnos hiába igyekeztem - mások szavába is mindig belevágtam.)
 - Na, gondoltam, ezt aztán még Te sem tudnád - ha szólnál se, mosolyogtam magamban - megmondani nekem, mert bármit is csinál, úgyse értem. 

Legnagyobb megdöbbenésemre megszólalt, és én szemtelenségem és az Ő szeretetteljes, rövid válasza miatt – amiben benne volt minden - majd össze nem estem.   Azt mondta:

- Téged néz. Szégyen és öröm töltött el, mivel folytatta is:
- Nagy szeretettel néz most és majd az egész örökkévalóságon át.

Boldoggá tett, hogy egyénileg ismer, és külön szeret, nem a tömegben. És hogy nem a hibáimmal foglalkozik, és hogy nem azt üzente, hogy még térjek meg itt meg ott. Elfogad, ahogy vagyok…
Elsírtam magam és megszerettem. (Jézus miket tud csinálni se perc alatt!)
Persze Téged is így szeret. Vagyis másképpen, ahogy Neked a legjobb, kívánságaid szerint.

De közelhozott a Mennyei Atyához drága nagybeteg lelki testvérem, Katinka is. 30 éve ágybefekvő, nagy szenvedésekkel. Nagyon szereti a Mennyei Atyát. Szeretné, ha a mennyben mindketten az Atya ölében ülnénk kézen fogva, mivel a Kisjézus átvándorolt a Szűzanyához, és az Atya ölében most nem ül senki. Nevettünk, de láttam, mennyire szereti az Atyát!
- Miért?  Kérdeztem.
- Mert egyszer láttam álomban két óriáskígyót, borzalmas emberi arccal. Tüzes gyűlöletet okádva üldöztek. Futottam: most harapnak sarkamba rögtön, amikor megjelent a Mennyei Atya mögöttem, alakja a földtől az égig ért, két hatalmas keze mégis a derekamat ölelte és azt mondta:
- Ezektől te ne félj! Atyád vagyok, és megvédelek. 

Vigasztaló szavai fontosak voltak nekem. Mert családunk mélyen hívő, mégis valami rossz kerülgetheti, mindenki idejekorán vagy szerencsétlenségbe halt meg. A szülők 50 évesen.
Majd Katika üzent: - Szenvedek, mondj egy Miatyánkot. 
Gondoltam sok a dolgom, de nem kér hosszú imát, ezért most ünnepélyesen kitárt karral mondom, amit nem szoktam.
Az Atya fenségére gondolva, kis porszemként könyörögve, szeretettel – kérésemre Lelkiatyám is.

Akkor szeretetzuhatag jött Katika felé az Atyától, alig álltam a lábamon, engem is érintett. Ebből láttam, hogy az Atya nagyon szereti a szenvedőket. Katika fájdalma enyhült, ezt írta:

- „Ez történik velem. Nem tehetek róla. Mennyei Atya ráhelyezett akarata folyójára, mint kis csónakot és terelget engem, csak visz.”
Milyen nagy szeretet és milyen ráhagyatkozás ez az Atyára!

               Na, de a Mennyei Atya miért nem szól hozzánk?

Miért nem lehet elérni, mint Jézust az Oltáriszentségben, aki üzen, beszél nekünk irgalmasságáról Fausztinának?  Aki elmondja szenvedéseit Emmerich Katalinnak?
A Szentlélek meg kiárad pünkösdkor, és bérmáláskor, meg mikor újjászületünk általa az örök életre? És osztogatja ajándékait és gyümölcseit?

A Mennyei Atya miért hallgat magáról?
Fensége nem engedi? Amikor így tipródtam, üzent Katika, hogy augusztus 7. a Mennyei Atya ünnepe!

- Katinka, neki nincs is saját ünnepe az egyházban!
- Ez az! Panaszkodik is a Mennyei Atya, hogy Fiának, Jézus Krisztusnak van. Advent, karácsony, nagyhét, húsvét. A Szentléleknek a Pünkösd, és Neki nincs.
- Ez igaz! Szt. Mihály és a Minden Szenteknek is van. Nem gondoltunk rá!

 

Ünnepe azért nincs, mert nem ismerjük eléggé az Atyát, félelmetes bírónak tartjuk, és azért menekülünk inkább Jézushoz, hogy védjen meg haragjával szemben - egy felmérés szerint. Egy külön ünnep a jóságára irányítaná figyelmünket, hisz Jézus mondta:

- Bármit kértek az én nevemben az Atyától, megadja nektek.
- Ti így imádkozzatok: Miatyánk!  …  „akitől minden jó adomány származik…”  Jak. 7,17

„Az Atyára gondoltam hálával Jézusért, mikor csodás angyali ének jelentette be érkezését. Hirtelen csend lett. Megjelent angyalok és szentek kíséretében.  Földre borultam, kérte, kelj fel, ülj mellém, és írd, amit mondok.
Akkor már ketten voltunk. Egyszerű ember külsejét vette fel, koronáját dicsőségével együtt lábaihoz tette, a földgömböt Szívéhez szorítva mellém ült. Nem féltem, áradt felém jósága és szeretete.  Így szólt:

„Béke és üdvösség legyen e háznak, és az egész világnak! Hatalmam, Szeretetem és Szentlelkem érintse meg az emberek szívét, hogy az emberiség megtérjen, és Hozzám, Atyjához forduljon.  Keresem gyermekeimet, szeretni és megmenteni akarom őket.
Szeretett Fiam, Jézus Vére ünnepén akarom kezdeni szeretetművemet. ”

1. Elűzzem azt a félelmet, amit irántam éreztek. Nekem az a legnagyobb öröm, ha ti, gyermekeim megismertek és akkor megszerettek Engem.

2. Reméljetek bennem emberek és nemzetek. Ez hozza el a békét nektek. Könnyebben üdvözültök, ha reménységgel fordultok Hozzám minden ügyetekben.

3. Ismerjetek meg: Milyen vagyok valójában: Mindenki fölött úgy őrködöm, mintha ő volna egyetlen szeretett gyermekem.
Legnagyobb boldogságom, ha együtt lehetek veletek.

Az Örökkévalóság vagyok.
És amikor egyedül éltem, már akkor gondoltam, hogy mindenhatóságomat arra használom, hogy embereket teremtsek saját hasonlatosságomra. Előbb megteremtettem az anyagi világot, hogy nektek minden szükséges jó rendelkezésre álljon. Végül nagy örömöm telt abban, amikor megteremtettem az embert.
Mikor elkövették az első bűnt, nem hagytalak el benneteket, prófétákat küldtem, hogy elmondják kéréseimet, örömömet, fájdalmaimat. 
De hálátlanok voltak, megvetettek, elfelejtettek. Mikor ezért kissé elfordultam tőlük, akkor jöttek a szenvedések, a vízözön, Sodoma és Gomorra pusztulása. Háborúkat szítottak maguknak. De az igaz embert sose hagytam el. Noé mellett is ott voltam, megmentettem őt. Mi mindent meg nem tettem értetek!



Vajon nem ezt mondta:

- Nem tudjátok, hogy Nekem Atyám dolgaiban kell fáradoznom? (Lk 2,49)
- Nem azért szálltam le a Mennyből, hogy a magam akaratát tegyem, hanem annak akaratát, aki küldött. (Jn 6,28)
- Mindent megad nektek az Atya, amit nevemben kértek tőle (Jn 15-16)
- Igy imádkozzatok:  Mi Atyánk.  (Mt 6,9)
- Aki Egem lát, látja az Atyát. (Jn 14,9)
- Én az Atyában vagyok és az Atya Énbennem. (Jn 14,11)
- Senki sem juthat el az Atyához csak általam. (Jn 14.6)

Látjátok öröktől fogva azt akartam, hogy megszeressetek, és hogy én veletek lehessek. Már a frigysátorban is köztetek akartam lakni.

De sem a pátriárkák sem a próféták nem tudtak engem az emberekkel megszerettetni, ezért:
        

Nem volt más lehetőségem, minthogy én magam jöjjek el Istenségem második személyében.  Vajon akkor megismernek az emberek? Hallgatnak-e rám?  Számomra semmi sincs rejtve, mindig látom a jövőt. Tudtam a választ:
Nem veszek majd tudomást a jelenlétemről, bár egész közel lesznek hozzám.

Megszűnt-e ezért a szeretetem irántuk? 
Nem! Soha! Mert gyermekeim: az emberek iránti szeretetem sokkal nagyobb!!! Saját magamnál is jobban szeretlek benneteket. Fiamat sem kíméltem értetek.


Ha elég lett volna, hogy egy teremtményem fájdalmas halálával levezekelje a többi ember bűneit, haboztam volna ezt kívánni tőle! Mert akkor elárultam volna szeretetemet. Nem tudtam volna elviselni, hogy ő szenvedjen. Mert sohasem akartam szenvedést okozni gyermekeimnek .
Sokan ismeritek az eseményeket, de nem a lényeget, hogy: mindezt a Szeretet rendelte el. Ne féljetek úgy, mint a rabszolgák egy olyan Atyától, aki ennyire szeret benneteket.

Egyszülött Fiamban, vagyis megtestesült istenségemben én mindent vele együtt tettem. Megértem gyengeségeiteket. Kértem, hogy adjon eszközt, hogy bűneitektől megtisztulhassatok és Én szeretetem ölelésébe fogadhassalak benneteket. Ezek a szentségek. 
Szent Fiam Vére minden pillanatban rátok hull, ha tisztulásra vágytok.
Mégis hány gyermekem veti bele magát az örök sötétségbe!


Szerető Atyátok vagyok. Jöjjetek Hozzám bizalommal és szeretettel.
Ha megbánjátok a bűnt, megbocsátok, bármilyen visszataszítóak voltak. Ha bizalmat és szeretetet látok, elfeledem, és nem foglak ezért elítélni. Igazságos vagyok, de Szeretetem mindent meg tud bocsátani.

Ha nem akartok ítélet alá kerülni, akkor tiszteljetek és szeressetek engem.
Ha nem volnék ilyen irgalmas, már rég elpusztítottam volna az egész bűnös világot. Ehelyett minden pillanatban kegyelemmel támogatlak benneteket.

Köztetek lakom az Oltáriszentségben is. Különösen gyöngéd vagyok azokhoz, akik keresztet hordoznak.
Fiam képvisel Engem az emberek előtt, általa én vagyok mindig köztetek: óvlak, támogatlak és szeretlek titeket. Beszéljetek hozzám!
Senki sem értheti meg azt az örömet, amit akkor érzek, amikor kettesben lehetek egy lélekkel.


Hát igen. Mert hasonlatosságomra teremtettelek titeket, és ezért szívetek éppen olyan érzékeny, mint az Enyém.
Ha az Ősegyház kezdetétől fogva tiszteltetek volna, ma nem lenne annyi pogány, bálványimádó, hitetlen, akik csukott szemmel rohannak az örök tűz mélységei felé.

Végtelen jóságomat mindenkire kiárasztom: bűnösökre, betegekre, haldoklókra, minden emberre. Arra vágyom, hogy ezt el is fogadjátok. Akkor nem igazságosságom ítél, hanem irgalmam ölel át majd benneteket, és így akkor mindenki megmenekülhet! Nem kívánok nehéz gyakorlatokat, csak a szeretetetek után áhítozom.

Dicsőségem a Mennyben végtelenül nagy. Helyet készítettem ott nektek is: Színről színre láttok majd, végtelen boldogságban. Én a mennyországomat gyermekeimnél, a szívetekben keresem.  (A Szeretet a mi kis szeretetet morzsáinkra vágyik.)

Úgy örülök nektek, mint amikor Szent Fiammal voltam életében. Őt én küldtem, és ő Szentlelkem által fogant. Ő meg én egyek vagyunk, ezért Fiammal együtt én is mindig veletek voltam.


Mindenki gondoljon arra, hogy én, aki teremtettem őt, mellette is vagyok, hiszen, ha nem lenne így, élni se tudna tovább. Ha nem hisz ebben, akkor is mellette maradok.

A családokat én alkottam, forduljanak hozzám.
Bár ismerem szívetek minden vágyát, mégis hálás lennék, ha bizalmasan elmondanátok Nekem azokat, legyen az akár kicsi, akár nagy. Békét, bizalmat, szeretetet oltok szívetekbe. Atyátok vagyok, de az Ég és Föld Ura.
Szeretném, ha naponta imádkoznátok, beszélgetnétek velem, ha csak rövid ideig is.

Sokan azért nem fordultok hozzám, mert félelmetes öregembernek tartotok! Így is ábrázoltok a képeken. De ez nem így van. Gyermekeimnek nem vagyok félelmetes.
 És sem fiatalabb, sem öregebb nem vagyok Szent Fiamnál, és Szentlelkemnél.

Szülők, beszéljetek Rólam a gyermekeknek:
„Van egy Atyánk, aki végtelenül jó, irgalmas és rendkívül gazdag. Gondol ránk, figyel és szeret, mindent megad, ha kérjük.” (Kérjük bátran testi – lelki sebeink gyógyulását is! Mirjam n.)
Én a kicsinyekkel kicsiny leszek, ha megtanítjátok, hogy szóljanak hozzám.  Felnőttekhez felnőtt, és az idősekkel hozzájuk hasonló, megértve minden rezdülésüket és segítek.

Védelmembe veszem az ifjúságot.
Tapasztalatlanok, könnyen elkápráztatja őket a bűn csábítása, amely romlásba vezet.
Kerestek valakit? Jöjjetek hozzám. Jobban szeretlek titeket, mint bárki is valaha!
Mondjátok el, mi a baj, mire vágytok, gyöngéd szeretetem kegyelmekkel halmoz el, és áldásos jövőt készítek nektek!

Vágyva vágyom, hogy a tékozló fiúk hazatérjenek az atyai házba:

A hitetlenek, istenkáromlók azért nem jönnek, mert azt gondolják, lehetetlent kívánok tőlük. Nem akarnak egy gőgös kényúr rabszolgái lenni.  Nem, gyermekeim, én nem ilyen vagyok.

A Szeretet Óceánja vagyok.
És ezerszerte kisebbé is tudok válni, mint ahogy ti azt gondoljátok!
Szeretetem rátok vár az utolsó pillanatig. Nemcsak a Mennyben akarom, hogy boldogok legyetek, hanem már itt a földön is örömökkel akarlak megajándékozni benneteket.
(Ezek szerint örömet, békét, ügyeink megoldását, védelmet a gonosz cselvetéseivel szemben, a mindennapi kenyerünket és sebeink gyógyítását is remélhetjük, sőt bátran kérjük Tőle. Mirjam nővér)

Mindenkihez szólok. Hitetlenekhez is.
Mindent látok, mindent tudok, könnyen megbocsátok.  Senkit nem hagyok el viszontagságos életében, ha hozzám fordul.

Ha látom, hogy szakadék felé szalad, és szeretetemmel nem érem el, mert visszautasítja azt, és csak valami bajjal tudom megállítani, hogy ne veszítsem örökre el, még azt is nagyon lassan teszem, hogy ideje legyen a bűnbánatra. Ha hozzám tér, azonnal megbocsátok és gyógyítom őt.
Tudjátok, meg, hogy én nemcsak Teremtőtök, hanem Megmentőtök is vagyok!


A bizalmas barát
Ez a felétek ömlő forrás hatalmas erő! Akartok vele élni? Akkor ne csak tiszteljetek és szeressetek engem, mint atyátokat, hanem szeressetek úgy is, mint bizalmas barátot.
Mert akkor eltűnik a félelem, és nagyobb bizalommal jöttök hozzám. A földön tapasztaljátok, hogy egy jóbarátnak bármit el lehet mondani és mindig lehet rá számítani. Ezt a bizalmat is kérem, és vágyva-várom tőletek, drága gyermekeim.

Akartok már a Földön is boldogságban és BÉKÉBEN ÉLNI?
Vessétek magatokat a szeretetem óceánjába.

Mielőtt a Mennyei Atya elbúcsúzott, és átadta volna legnagyobb ajándékát, kérte, szenteljük  augusztus 7-ét kizárólag az ő tiszteletére . Az ünnep neve legyen:


Ekkor szeretettel ünnepeljük Őt, miként szoktuk a családjainkban  is.
 

„Teszek egy ígéretet, amelyet sohasem fogok felfüggeszteni!
Mindazok, akik teljes szívükből Atyának szólítanak, még ha életükben csak egyetlenegyszer is, nem fognak elveszni. Biztosítom számukra az örök életet a választottak társaságában.”
„Akik pedig dicsőségemért fáradoznak, hogy mások megszeressenek, bármily kicsi is az, százszoros jutalmat kapnak.”

Egyházunk igen bölcs, és még vár.
Nem nyilvánította hivatalosan augusztus 7-ét a Mennyei Atya ünnepének.

Én megértem, mert én is igen könnyűnek találom, hogy így el lehet nyerni az üdvösséget. Mások életen át küszködnek, gyónnak, imádkoznak, és jön tán egy nagy bűnös ezzel az ígéretes belépővel…

De az Egyházban működik a Lélek is: 
Kinyitott másképpen egy kaput az Atya kérése előtt:
Javasolta, engedélyezte ezt a könyvet! Mit is akar ezzel mondani, elérni?
Hát azt, hogy mi terjesszük csak bátran Mennyei Atyánk szinte könyörgő szavait, hogy szeressük Őt.

Mikor Jézus előtt ezen gondolkoztam, annyi mindent juttatott eszembe!
Fenséges és megdöbbentő dolgokat!  
Előhozta: Isten jóságát lehetetlen értelmünkkel befogni!!!  Egy-két szó is elég. Elindítója lehet hatalmas, beláthatatlan műveknek!

Életre kelnek, mert bizalom, könyörgés, vágy és szeretet van bennük, amit ember nem észlel, de Isten meghallja azt, és képes ezért megrengetni a világot! Új távlatok melyek ragyognak Isten dicsőségéről Irgalmáról:


- Nézd a Bibliát!  - mondta Jézus. Emlékeztetett ígéretére, hogy – aki segítségül hívja Jézus Nevét, üdvözül – akármilyen bűnös is volt, és akárcsak az utolsó pillanatban is mondta. De kiáltás és bizalom volt benne.
És egymásután jöttek a gondolatok:
- „Nem szolgálok” mondja a legszebb angyal. Csak két szó. De gőg van benne. És megnyílik a pokol.
- „Íme, az Úrnak szolgáló leánya.” Pár szó, de alázat és odaadás van benne! És megszülethet a Megváltó! Megrendül a világ, üdvözül az ember, s a Megváltó kiveti a világ fejedelmét!
- A földön is van ilyen - mutatja Jézus: „Holtomiglan holtodiglan.” Kötés a szeretetben. Amnesztia. Nálatok is van. Az Irgalmasság győzelme.

Atyám! Irgalmazz e háborús időkben, kezdünk mától tisztelni és jobban szeretni!
 

                         A Szeretet Óceánja

Ebben az Óceánban élek mozgok és vagyok
Ebben az Óceánban szeretek.
Ebben az Óceánban a Tiéd vagyok
Ebben az Óceánban élek és halok.

Mindent ezzel borítok be
Mindenkit ebbe merítek.
Ebből élek, Benne dalolok
S Vele mindent megoldok.

Nincs Benne tegnap és holnap
Csak az örök Jelen, az örök Ma!
Ennek az Óceánnak,
Ennek a Szeretetnek se vége se hossza.

Csak feneketlen mélysége,
Csúcstalan magassága.
A Szeretet-Óceán
Az én életem örök boldogsága.
 
                                  Marton Marcel OCD

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

Hallom a háborús híreket. Egy gondolat jön hirtelen: „Az alagút végén fényesség ragyog.” Tudtam, az alagút az életem, végén a fény a Másvilág. Egy másik világ. Szellemi világ. Az új otthonom.
Hiszen van lelkem, testben élek, Teremtőm leheletéből szellem is vagyok (1Tesz 5,23) , és otthonomba megyek. És mi lesz velem?  Készen állok-e? Arra gondolok, hogy nem.
Jézushoz fordulok:
- Ma nem tettem semmi jót. Elkényelmeskedtem az időt. Rád is alig gondoltam. És már esteledik. Nem tudom, így most mit adjak Neked?
- Magadat.

- Tudod, szeretlek, de fáradt, fásult vagyok hosszú imákba kezdeni. Mit adhatnék így Neked?

- Az idődet.

- Nem tudok elmélkedni sem.
- Csak az idődet! Ne menj el, ne hagyj itt! Maradj Mellettem. Húzzuk le a függönyt.
Add át magad.  Ne foglalkozz világi gondjaiddal, jövőddel, azokkal majd törődöm Én.

Akkor bensőmben dúdolni kezdtek egy éneket, amit egyetemista koromban én énekeltem Neki, amikor randevúra menve leszálltam a villamosról, és mivel tudtam, most lesz a lánykérés, féltem, hogy igent mondok és Jézusnak ez fájni fog.
Ezért átvonszoltam magam a túloldalra, felszálltam az ellenkező villamosra végig zokogva az utat. Kis kalapommal fejemet időnként a fejtámlához szorítottam kimerülten. Csak az út végén derült ki, hogy nincs is támla, leszálláskor egy fiatalember nevetett rám, hogy ő hagyta, látván, hogy nem vagyok magamnál a zokogástól.

Kétségbeesve kapaszkodtam Jézusba, és ezt énekeltem:
Hajlik a jegenye, pereg a levele. Kiskertem aljába, csak még egyszer gyere be. Csak annyit szeretnék, elmondani Néked, ne menj el, maradj itt, csak Teérted élek, jaj meghalok Érted. És Jézus felhozta, 70 év távlatából. Ő nem felejt. És most Ő mondta ugyanezt nekem.

- Jézusom úgy felmelegedett a szívem, mégis csak imádkoznom kell.

- Csak szeretetet kérek tőled. A szeretet nagyobb, mint az ima.

- Akkor mit tegyek?

Jézus akkor megint felhozta a múltat. Kórházban feküdtem coviddal, magas lázzal a halálsoron. Azt koporsóban vagy két negatív teszttel lehetett elhagyni. Többször nem voltam magamnál.
Álmomban, vagy delíriumban - nem tudom megítélni - egyszer csak előttem állt Jézus, amint éppen korbácsolják. Az egyik ütés után láttam a szemét. Félelem ült benne. Félt a következő csapástól.

De akkora szeretettel nézett engem, hogy mégis vállalta. Gondoltam odahajlok egy ütés elé, de féltem a fájdalomtól.  Csak megcsókoltam a szemét.  Mindez úgy belém ívódott, hogy ha erre gondolok, bensőmben, emlékeimben látom újra Szemében a félelmet, és a Szeretetét.

 - És Jézus újra szólt:  Velem voltál ott.  Csókold meg most is a Szememet.
- Jó. De Jézusom, mi lesz velem az alagút végén, amikor annyira lehetetlen vagyok, annyit mulasztottam, nem vagyok méltó Hozzád.

- Ne törődj vele, te csak maradj Mellettem és szeressük egymást. Ha vétkeztél is a múltadban, de szerettél is Engem. Ezért minden bűnödet és mulasztásodat eltöröltem.
Az Az IDŐ, AMIT VELEM TÖLTÖTTÉL, A MIÉNK VOLT.
Ne félj! Ezért Én mosolygok múltad minden eseményéből vissza rád.

- Jézusom, hogy lehetsz ennyire jó? Mi emberek, sokszor halálunkig hordozzuk bűneink terhét. És Te leveszed rólunk, ha megbánjuk. És ha még szeretünk is, mindent megadsz. Miért szeretsz minket ennyire, hogy vállaltad a kereszthalált is? És nincs az a bűn, amit meg ne bocsátanál?

- Mert Atyám teremtésének illata van rajtatok.
Atyám adott titeket nekem. (Ezért érzi Atyja illatát.) Juhaim hallgatnak rám, nem vesznek el…Örök életet adok…).(vö. Jn 10,23 )
 És kérdezed, mi lesz az alagút végén?  Hát ugyanez lesz, csak nagyobb mélységben.
 
És akkor megértette velem, hogy a Szentháromság egymás iránti szeretetének körforgásába bele akarja vonni az embert is. Nem bedobni, hanem minket átölelve, vigyázva, gyöngéden, amennyit el tudunk viselni, ebbe a teljes szeretetbe belevonni. Nem egyedül Ő és az Atya, meg a Lélek, hanem Ővele mi is, mert Hozzá tartozunk!

- Jézusom ez nekem annyira új, és ha nem hiszik ezt sokan el?
- Benne van ez a tanítás a Bibliában. Nézd csak meg.  – Kinyitottan, és János evangéliumánál nyílt ki:

 - Ahol én vagyok, ott lesz a szolgám is. Aki nekem szolgál, engem kövessen, és azt megtiszteli az Atya! (vö Jn 12,26)
 - Aztán elmegyek és helyet készítek nektek, újra eljövök, hogy magammal vigyelek benneteket, hogy ti is ott legyetek, ahol én vagyok (Jn 14,30 )
 - A győztest magam mellé ültetem a trónra, ahogy én is győztem és együtt ülök Atyámmal a trónon. (Jel 4,21)


Ez volt az esti beszélgetés. Tanítás nekem. Veled is megosztom.  Látod, csak az időnket kéri, adjuk át magunkat, és szeressük Őt. Mindenki saját élethelyzetében tudja megélni.

Csak annyit tanácsolnék, hogy mindezt könnyedén, "édesdeden", nem erőltetve, szabad akarattal és főleg szeretettel tedd meg. Akkor mindent elnyerhetünk. Megbánt bűneink nem számítanak.  Jézus csak a szereteted nézi, figyeli és kéri.
Koldusként éhezik a te szeretetedre. Essen meg a szíved rajta.

(Sok évvel később jött álmomban a régi Kedves: „Meghaltam, fejemet operálták, műhiba volt. Jézus hozott, kérjelek, hogy imádkozz értem, szükségem van rá.” Megtettem: „Jézusom, Miattad hagytam el, tudom, irgalmazol neki.”
Ezt azért mondom el, hogy nem kell könyörögni szeretteinkért, Jézus megmenti őket a kedvünkért, ha szeretjük Őt. És még mi mindent megtesz! Majd csak kapkodod a fejedet!)

Nemrégiben én is nagyon meglepődtem. Majdnem leestem a székről, mit mondott nekem! Az előzmény a kórházi covid betegségem volt. Ahol már minden infúziót megkaptam, mégsem lett a teszt negatív. Már nem tudtak mit adjanak.

Akkor eszembe jutott, mit mondott Jézus egy szentnek: A Mennyei Atya annyira szeret minket, és van Neki egy gyöngéd, titokzatos Szíve!
És ez a Mennyben a legcsodásabb ajándékokat, örömöket és meglepetéseket szerez majd  szűntelenül nekünk, ez lesz a legnagyobb boldogságunk!

Ezen felbuzdulva kértem az Atyát, hogy nekem ne csak ott szerezzen örömöket, hanem nagyon szépen kérem, itt a földön is már nyíljon meg nekem ez a titokzatos Szíve, és már itt szeressen úgy, és gyógyítson meg engem. Másnap elmúlt a rosszullétem, és megjöttek a negatív tesztek.

Egyik este – már régen itthon - Jézushoz fordultam:
- Kérlek, nevemben csókold meg az Atya kezét, és mondjad meg Neki, annyira hálás vagyok a gyógyulásért és annyira szeretem.  Akkor Jézus szólt:

- Én vagyok az Atya titokzatos Szíve!
Megrendültem. És úgy eltöltött valami ünnepélyes izgalom, ámulat, szeretet. Mert olyan volt, mint mikor egy király tekintélyesen kihirdet egy örök igazságot, rendeletet. Mert az egész oly természetes is volt, ugyan ki más lehetne, mint Ő?  Mégis előttem egy titok volt.

Kedves Jézus Szíve tisztelők! Gondoltátok-e, hogy amikor Jézus Szívét szeretjük, akkor az Atyát szeretjük, imádjuk?
Amikor elmondtam Mata András plébános atyának, és azt is, hogy kissé félek a haláltól – nem Jézustól – azonnal azt mondta:
- „Nálunk igen nagy Jézus Szívének a tisztelete, és én 46 éves papságom alatt megtapasztaltam, hogy akik Jézus Szívét szeretik, igen könnyű halállal, békében lépnek át az örökkévalóságba.”
Ugye, kapkodod Te is a fejedet, ahogy én is!
Legyen áldott Jézus értünk dobogó Szentséges Szíve!

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

    Bár a Szűzanya tisztelők körében ismert lehet, leírjuk, hogy "ki" a "Zarándok-madonna".

    A "Zarándok-madonna" egy Szűzanya szobor, amit a Rosa Mystica néven ismert jelenés alapján készítettek.


    A jelenés alapján készítettek egy különösen szép szobrot, három méretben.
Plébániáknak, imacsoportoknak régebben egy német atya jóvoltából ingyen adták. Magánszemélyek is hozzájuthattak elfogadható áron.

    Azt javasolták, hogy a közösségek, a családok adják át a szobraikat más közösségeknek, családoknak. Imádkozzanak előtte, majd adják tovább. Így a szobor sok helyre eljuthat.

    A Szűzanya szobrok zarándoklata nálunk is jól ismert gyakorlat. A Fatimai Szűzanya szobrán kívül korábban pl. Magyarország Nagyasszonyának szép szobra is zarándokolt. Utóbbi jelenleg egy plébánián "pihen".

    Hogy ezek a Rosa Mystica szobrok mennyit zarándokoltak, azt nem tudjuk. Azt azonban igen, hogy nagyon sok közülük könnyezett!
   
    Természettudományos műveltségű ember rögtön gondolhatja: egyformák, biztos a felépítésük sajátosságaiból következik a jelenség. Nos, a helyzet az, hogy a szobrokról készült képek egy része is könnyezett és könnyezik!

1990-ig mintegy 600 szobor készült. Ezeknek közel 10%-a könnyezett! 2000-ben viszont már 10000 szoborról tudunk...
Teljes írásunkat itt olvashatja.

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

Ortodox testvéreink január 19-én ülik Vízkereszt napját.

Az idén az egyik ukrán ortodox keresztelőkútnál Jézus megkeresztelkedését ünnepelték, amikor megjelent egy fehér galamb, és a levegőben megállt a keresztelőkút felett. Ezt követően leszállt a Keresztelő János által megkeresztelt Jézus ikonjának tetejére.


A gyönyörű történés még a tapasztalt, idős papot is meglepte, a fejét is tapogatta, nyilván ellenőrizte, nem álmodik-e. De nem, nem álmodott.

A történetnek egyetlen eleme sem természetfölötti. Azt már rábízom a kedves olvasónkra, döntse el: ennyi „véletlen” egybeesés származhat-e mástól, mint Istentől?
A filmet itt tekinthetik meg.

A video címének és lábjegyzetének fordítása:

„A Szentlélek galambként nyilvánul meg a keresztelő kút felett Ukrajnában! Vízkereszt 2022. JANUÁR 19.!
A Szentlélek galambként nyilvánul meg a keresztelő kút felett. Csodálatos videó Jézus megkeresztelkedésének ukrán ortodox liturgiáján (A kinyilatkoztatás) 2022. január 19-én! A keresztelővíz megáldása közben hirtelen egy galamb jelenik meg a keresztelőkút felett. A galamb a Keresztelő János által megkeresztelt Jézus ikonjának tetején landol. Ukrajnában! Vízkereszt 2022. JANUÁR 19.!”

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

    Mai világunkban – néhány szent kivételével – minden kereszténynek gondot okoz a hite gyengesége. Igaz, Jézus közvetlen tanítványai is gyengék voltak a hitükben, pedig őket velünk összehasonlítani sem lehet.

    Sokszor idézett szentírási részletben tanítja Jézus a hitről:
„Bizony mondom nektek, ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, s azt mondjátok ennek a hegynek itt: Menj innét oda! – odamegy, s nem lesz nektek semmi sem lehetetlen.” Mt 17,20b

    Valljuk be őszintén, hogy a ma embere ezt egy példának, mégpedig túlzó példának tarja. Valami olyasminek, mint a ma divatos önmegvalósításról szóló szlogent: „csak akarni kell, és bármit elérhetsz.” Míg az utóbbi az Istentől eltávolodott ember hibás önértékelése, Jézus szavai viszont igazak. Volt is rá példa. Ez azonban a katolikus kultúrkörben nem ismert, mert a kopt keresztényekkel történt.

    A kopt keresztények kb. tíz millióan vannak. Maga a kopt szó egyiptomit jelent. A koptok a calcedoni zsinat (451) után – hitvita miatt – váltak ki az egyházból.  1442-ben egy részük visszatért a pápa joghatósága alá. Ők, a katolikus koptok, ma kb. negyedmillióan vannak.  A többség maradt a kopt ortodox egyházban. Mindkét egyháznak a központja Kairóban található. A katolikus koptok ma is kopt nyelven tartják a liturgiájukat, az ortodox koptok viszont arab nyelven.

    Az ortodox kopt egyház és a katolikus egyház között testvéri kapcsolat van. Budapesten 2011-ben kopt ortodox templom épült, 2017 december 9-étől pedig érsekség működik Budapesten. Az egyházak vezetői látogatják egymás kiemelkedő rendezvényeit.
A koptok történetét ismerve, nem csodálkozhatunk rajta, ha nem ismerjük azt a megrendítő csodát sem, amely éppen Jézus fentebb idézett szavaihoz kapcsolódik.


    Szeretettel ajánljuk figyelmükbe Begyik Tibor OCDS írását a mokattami csodáról.
Az írás eredetileg a szeretetlang.blog.hu oldalon jelent meg részletekben. A szerző engedélyével összeszerkesztve tettük elérhetővé. 

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

    A feltámadás kulcskérdés a keresztény hitben. Pál apostol írja: „Ha csak ebben az életben reménykedünk Krisztusban, minden embernél szánalomra méltóbbak vagyunk. De Krisztus feltámadt a halálból elsőként a halottak közül.” (1Kor 19-20) Az Újszövetségből tudjuk, hogy a feltámadás Jézus korában is vita tárgya volt a zsidóság körében.

    „A szadduceusok ugyanis azt állítják, hogy nincs sem feltámadás, sem angyal, sem lélek; a farizeusok viszont ezt is, azt is vallják.” (ApCsel 23,8)

    Jézus azonban feltámadt és megdicsőült, és ennek csodás tárgyi bizonyítékai is vannak. Feltámadásának kérdése tehát nem csak hit kérdése.
   
    Isten ismerte és ismeri a belénk ivódott materializmust, és az ember iránti határtalan szeretetében segíteni akar nekünk. Mással nem magyarázható az a csoda, hogy a feltámadás két bizonyító erejű tárgya is fennmaradt, noha közel 2000 év telt el Jézus feltámadása óta.
Már a korabeli templomok többsége is elporlott vagy betakarta a föld. A két textília azonban fönnmaradt. Az egyik a torinói lepel, a másik a Jézus arcát a sírban takaró kendő. Utóbbit szokták Veronika kendőjének is nevezni.

    A torinói lepelről még csak lehet magyar irodalmat találni, de a Veronika kendőről alig. Pedig ez utóbbi különleges kincs, és ráadásul igen jó állapotban van. Sajnos a középkorban kialakult  tévedések miatt még az eredete sem volt világos. A Magyar Katolikus Lexikon vonatkozó szócikkéből is az derül ki, hogy nem ismerik a kendő eredetét és történetét. Hogyan ismernék akkor a hívek?

    A hiánypótlást Begyik Tibor OCDS testvérünk végezte el, jóvoltából végre megismerhetjük e becses ereklye történetét. Az írás a szuzanyam.hu oldalon érhető el.

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

 "Nevetek fel van írva a mennyben!”
Barsi Balázs atya írja, hogy a missziós útjukról visszatérő apostolokban az Úr Jézus előre látta Egyházának sátánt legyőző erejét. Mintegy előre ünnepelte az egész eljövendő egyháztörténelmet, amely voltaképp egyetlen hatalmas exorcizmus, az Atya dicsőségére.

Nem csak saját személyében törte meg a gonosz hatalmát, hanem az evangélium hirdetése által is, hiszen az igehirdetés sajátos értelemben vett ördögűzés, illetve győzelem a világ és a pokol hatalmai felett.
Ez azt jelenti, hogy ha egy gyatra képességű, de hívő pap prédikál most a harmadik évezredben, az ugyanaz, mintha Krisztus prédikálna.

És ahol a keresztények írásukkal, kiadványaikkal, szóval és életmagatartásukkal megvallják a Krisztusba, mint Isten Fiába vetett hitüket, és hirdetik az evangéliumot, ott biztosan vereséget szenved a gonosz, aki a szívbéli megtéréssel szemben teljesen tehetetlen.

Ez annak a bizalomnak is alapja, melyre próféták által szólít fel minket az Úr az ószövetségi történetekben. Isten üdvtervében mindennek, még a gonosz erőnek is megvan a szerepe. Nincs az a csapás, az a bűneink által előidézett nyomorúságos helyzet, amelyből Isten ne tudná a legjobbat kihozni.
Isten a történelem ura, de nem úgy, hogy lépten - nyomon beleavatkozik az eseményekbe, hanem az ember jó és rossz döntéseit, cselekedeteit, mind - mind az üdvössége szolgálatába képes állítani.

Így válik a világtörténelem üdvtörténetté. Erről szólnak az evangéliumi kinyilatkoztatások. Az üdvtörténetnek nem a hatalmasok a főszereplői, hanem éppenséggel a kicsinyek, az egyszerűek, akik ugyan nem hiszik azt magukról, hogy történelemformáló tetteket visznek végbe, de mivel egyszerűen belesimulnak Isten akaratába, éppen ezért lesznek a történelem valódi alakítói.
 
Urunk Jézus Krisztus! Hálát adunk Neked szabadító művedért, azokért a kisebb - nagyobb szabadításokért is, amelyeket bennünk és általunk viszel végbe. Add, kérünk kegyelmedet, hogy a gonosz erőin győzedelmes hatalmadat megtapasztaljuk, hogy ez megerősítsen bennünket a Hozzád való ragaszkodásban.
Kérünk, add, hogy már itt a földön megízleljük annak tiszta örömét, hogy nevünk fel van írva a mennyben.

*Bertalan atya: Mons. JCDr. Gábor Bertalan PhD, a Szepsi R.K. Esperesség esperese, plébános. Hittudós és hitszónok, a határon túli magyarság kiemelkedő lelki vezetője. (Szerk.)

Bertalan atya gondolataiból összeállított videó itt tekinthető meg.

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

-Kedves Bertalan Atya! Köszönjük a csodálatos írását!
Már csak az a nagy baj, hogy nem merjük elhinni, hogy Isten ennyire szeret minket. Gyarlók vagyunk, bűnbe esünk, és ezért nem merünk Jézushoz közeledni. Mint a kiskutya, aki tudja, hogy szeretik, de fülecskéjét-farkát behúzza, fél, most mi jön? Sétálni megyünk, vagy nagy a baj, a gazdi előveszi botját, mert tönkretettem a virágoskertet.

- Isten szeretetére már kiskoromban rádöbbentem - mesélte szívszorító élményét az Atya.

Kisöcsém úgy belefeledkezett a játékba, nem is vette észre, hogy tele a nadrágja. Hüppögve, félve sírdogált. 
Édesanyánk látta, nagy szeretettel megölelte, hogy ne féljen, megmosta és végül megcsókolta a hátsóját, amivel azt üzente neki: Tiszta vagy, és hozzám bármikor jöhetsz, akkor is szeretlek, ha bepiszkolod magadat.

Édesanyám tudtán kívül, nekem is üzent: Mégpedig azt, hogy ilyen lehet az Isten.  Anyai szeretetében Isten szólt hozzám: Látod, így szeretek Én! Sőt, mivel Isten vagyok, ennél is sokkal jobban!

Azóta tudom ezt, és szeretném mindenkinek elmondani, és erről sokat is prédikálok, hogy ha bűnbe estünk, Isten nem ver meg minket.
Alig várja, hogy Hozzá közeledjünk. Ha félünk is, majd elibénk jön. Csak induljunk el Felé. Nincs verés, sem szidás. Bánatunkban meg is tisztít. Boldog, hogy ott van mellette szeretett gyermeke.

-Kedves Bertalan atya, ez igazán megdöbbentő! 

-Sőt még tovább megyek… A szentáldozásban Jézus is megcsókol minket, amikor érinti szánkat, bensőnket, gyógyítja a testünket - lelkünket.

Ezt kell elhinnünk, mert ez a valóság:
Az igaz, hogy bűnösök vagyunk, ez tény. Ezt elfogadjuk, ebben a tudatban élünk nem is merészelünk közeledni Jézushoz, hátha megszid, vagy ha sokat fogadkoztunk, és mégse sikerült, majd megver. (Megver az Isten! Hányszor halljuk.)

De van egy másik tény is: Jézus megváltott minket. Ez a tény sokkal hatalmasabb. Isten Irgalmasságának kisugárzása nagyobb, mint a világ összes bűnei, a kezdetétől a végéig.
És mi benne vagyunk ebben a kisugárzásban! Az elfogadottság örömében kell élnünk. Hogy szeretve vagyunk!!! Fussunk mindig Hozzá, mint az a kisfiúcska, aki mosdatlan, mégis ő a mamájának a mindene.”

-Kedves Atya! Életre szóló tanulság ez! Megható és bátorító szavak! Jézus szólt Édesanyja által, most pedig Jézus szól hozzánk Bertalan atya által. Lehet, hogy ezért is lett az Ő papja!


Elmélkedjünk Bertalan Atya tanításán!

Jézus állandóan a Szeretetéről beszél!
Bossis Gabriellának azt mondta: Ha eltávoztál Tőlem, mindig úgy gyere vissza, mintha el sem mentél volna. 
Ugye, kedves Olvasó, ha életedben valaki ezt mondaná neked, akkor tudnád, hogy még mindig, mindennek ellenére, mennyire szeret!
Ha pedig Jézus ennyire szeret, tegyünk a kedvére.
Az Ő utolsó kérése, inkább parancsa az volt a mennybemenetele előtt: Terjesszétek a föld határáig az Evangéliumot, ezt a jó hírt, hogy az Isten szeret.  Ezért valljuk meg hitünket, amikor csak lehet, és ezért írtam meg könyveimet, főleg a Szeretethimnuszt.

Ha előjönnek bűneink, azt a gonosz hozza, az ő cselvetése, hogy ezzel foglalkozzunk, ne Jézus szeretetével. Ilyenkor mondjuk neki:
- „Minden bűnömet Jézusnak adtam. Menj és kérd vissza Tőle!” Nem fog zaklatni. Annyira fél Jézus Nevétől!

Bertalan atya arra is megtanított, hogy mi nemcsak egyszerű kis hívek vagyunk, ha nincs is szerzetesi hivatásunk:

Mert amikor Jézust szeretjük, de főleg, amikor elfogadjuk az Ő Szeretetét, Ővele élünk, hitünket megvalljuk, terjesztjük az Evangéliumot ott, ahol élünk, az nem semmi, hanem igenis óriási nagy dolog!!! Mert ekkor, ahogy Bertalan Atya tanította: ördögűzést végzünk az Egyházban, a világban! Köszönet ezért az örömteli tanításért az atyának.

*Bertalan atya: Mons. JCDr. Gábor Bertalan PhD, a Szepsi R.K. Esperesség esperese, plébános. Hittudós és hitszónok, a határon túli magyarság kiemelkedő lelki vezetője. (Szerk.)

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

    Kegyhelyeink a kegyelem kiáradásának helyei. Isteni ajándékot kapunk. Nem érdemeink alapján, hanem Isten szeretetéből, általunk mélyebben nem ismert összefüggések alapján.

Kérj, és adj hálát!

    Boldog az az ember, aki hálaadás céljából keres föl egy kegyhelyet. De boldog lehet az is, aki kérni megy. Hiszen van hová menni, van kihez menni, tudja, hogy kitől kérhet.
A mai kor hitetlen, Istentől eltávolodott emberének nincs kihez fordulnia. Itt a földön keresi kétségbeesetten a megoldást a földi erővel, tudással megoldhatatlan problémáira is. Érthető, hiszen ez az ő mozgástere. Mi azonban, akik tekintetünket Istenre emeljük, ismerünk másik utat is. ... A teljes írás itt található.

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

A mai szentleckében Szent Pál így ír: „Gyöngeségünkben segítségünkre siet a Lélek, hisz mi azt sem tudjuk, hogyan kell helyesen imádkozni."

Néhány évvel ezelőtt volt egy nagy felfedezésem. Addig mindig úgy imádkoztam, hogy kinéztem a legszebb, legjobb, legszentebb dolgot és annak megvalósulásáért imádkoztam. Azt akartam megvalósítani.

Aztán valahogy sikerült, vagy nem. Az is előfordult, hogy legnagyobb jó szándékom ellenére egészen rosszul sült el a dolog. De ideális esetben is banális lett az eredmény. Emberi eredmény lett. Amit a hétmilliárd porszem egyike elérhet.

Eljött az a pillanat, amikor megértettem, hogy Isten végtelenül szeret engem, és neki minden pillanatomról van egy terve. Amit viszont Isten akar, az mindig végtelen nagy. Nyilvánvalóvá lett számomra, hogy nemcsak bűneimmel akadályozom meg Isten akaratát, hanem a legszebb, legszentebb emberi akaratommal is.
...
A teljes írás itt olvasható.

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

A mai nap Szűz Máriára tekintünk. Ő mindnyájunknak példaképe. Most arról szeretnék beszélni, hogyan tükröződött vissza Mária élete édesanyám életében. Többnyire az ő emlékirataiból idézek.

A mai Evangéliumi szakaszban hallottuk: „Ne félj Mária. Kegyelmet találtál Istennél. Mert íme, gyermeket fogansz méhedben és fiút szülsz."

Édesanyám keresztneve is Mária. Én ezt is ajándéknak érzem, hogy a neve is Szűz Máriát tükrözi. Hat fiúgyermeket szült - a két leány mellett. Hét gyereket neveltek fel. És hogy talált kegyelmet Istennél?
...
A teljes írás itt olvasható.

a kezdőlapra

a lap tetjére

---

Bevezetés "Az Isten szeret téged" rovathoz

---

BEVEZETÉS A NAGY SZERETETÜZENET KIVONATOS ISMERTETÉSÉHEZ

A Nagy Szeretetüzenet (Il gran Messagio d’Amore) néven ismert misztikus jelenségeket és csodasorozatot egy itáliai apáca kapta 1967 és 1971 között. Feljegyzéseit gyóntatója kérésére kézítette el. Se az ő, se a gyóntatója nevét nem hozták nyilvánosságra. A vizsgáló bizottság a történteket hitelesnek találta. Elöljárói megbízták egy kivonat készítésével. Ebből vettünk ki két részletet.

Ezek a rendkívüli események azzal kezdődtek, hogy tisztán hallotta szeretett nővérének hangját, aki nem sokkal ezelőtt halt meg. Nővére még hosszú ideig beszélt hozzá. Kitartóan buzdította testvérét, hogy lángbetűkkel hirdesse minden népnek, amit mond. Később szólt hozzá Jézus és Szűzanya is.

Eredetileg a kivonatot csak papoknak és szerzeteseknek szánták,  de aztán az illetékes egyházi hatóság úgy döntött, hogy mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. Nincs róla tudomásunk, hogy a teljes kézirat hozzáférhető lenne, és arról se tudunk, hogy Magyarországon kiadták volna ezt a rövid kivonatot.

---

A következőkben  "A fájdalomban örömüzenet az égből" című, Rómában 1972-ben kiadott könyvből idézünk néhány részletet.  A könyvre imprimatúrát Monsignore Ottavio Celi vicarius generalis adott, a nihil obstat minősítést pedig Antonio Santucci áldozópap (1985-től triventoi püspök), kiküldött revizor jegyezte.  A fordítás hívői buzgalomból származik,  az eredetivel való összevetésre nem volt módunk.

1967 nyarán hunyt el egyetlen drága nővérem. 
Én távol élek a várostól, így csak később kaptam meg a szomorú hírt. Nem titkolom, milyen keserű fájdalom fogott el. De már a következő naptól, mikor kis cellámban szomorkodtam, az ő hangját kezdtem hallani, lelkem legmélyén, tisztán érthetően. Nevemen szólított és mondta:  Én vagyok, ne sírj… jól vagyok. De miért sírsz? Nem láthatsz engem, pedig én melletted vagyok. Ne sirassatok!

Mivel az ilyen jelenségek előttem ismeretlenek voltak, féltem és aggódtam, ameddig gyóntatom azt nem kérte, hogy pontosan jegyezzem le mindazt, amit akár nappal, vagy éjszaka mond nekem drága nővérem.
Ez a nap 1967. július 30 volt. Ekkor kezdődtek a beszélgetések. Ezeket a szavakat Isten jósága árasztja a magasból, hogy reményt és örömet hozzanak azoknak, akik sírnak egy kedves személy elvesztése miatt.
Gondolatban kutatjuk azt a helyet, szeretteink hol is pihennek, de jusson eszükbe, hogy Isten a Szeretet. Kitárja irgalmas karjait, hogy mindnyájunkat bevigyen országába. Jézus maga mondja később:
Az Én országomban sosem nyugszik le a nap, ott örök tavasz van, és tökéletes pihenés Istenben. Nem rövid-e a szenvedés, ha örök az örvendezés. Nincs ott óra, amely képes volna megmérni azt az időt. Mert nem mérhető az örökkévalóság hossza, se magassága, se időtartalma, sem a mélysége.(1968 jan.20)
Istenben keressük ezért kedves elhunytjainkat. Ő nekünk az egyetlen és örök Szeretet, az Alfa és Omega, kezdete és a vége minden dolognak. Jézus őrzi meg szeretteinket az örökké tartó találkozásig. Kívánok minden elgyötört szívnek nagy szeretetet, erős reményt, és lángoló hitet Istenben.
„Ha láthatná minden ember, hogy mi jár együtt hallhatatlanságunkkal, biztos vagyok, hogy eltűnne a föld színéről a bűn.”    (1968. 02. 02. Nővérem az égből.)

-    Szeressed hivatásodat. Ó ha látnál!
-    De hát te vagy az?
-    Igen én vagyok, de te nem láthatsz Örvendező lélek vagyok.
-    A föld neked csak tövist, és bojtorjánt juttatott.
-    Adjunk érte hálát az Úrnak, mert enélkül túlságosan ragaszkodtam volna a világ mulandó javaihoz. Az örömök helyén vagyok.
-    Tehát az Égben?
-    Nem. Még nem. De örvendezem. Hát még az Égben mi lesz majd! Örvendezem, mert szenvedek, és tudom, hogy üdvözültem. 
-    És az ítélet?
-    Íme: Isteni Irgalom! Olyan mintha azt mondaná egy édesapa, kisgyermekét simogatva, Szegény kicsikém, nem készakarva tetted.
-    És bűneink?
-    Az Úr így szól az ördöghöz: Ez a te műved. Az a fontos, h mindenben és egész életünkben igent mondjunk Jézusnak.
Beszélgetések 1967. július 30 – aug. 7-ig
-    Én közelebb vagyok Istenhez, mint te saját magadhoz, mert én Istenben élek. Dicsérjük az Urat. Egyre boldogabb vagyok.
-    Az Égben?
-    Nem. De kevés hiányzik, hála a gregorián miséknek.
-    Annyira hatásosak?
-    Igen annyira. Egyetlen mise is elég lenne ahhoz, hogy égbe jussunk, de Jézus szétosztja érdemeit az Egyház szükségleteinek megfelelően.
  
 1967 aug. 8-10
-    Örök ifjúságban tündöklök.
-    Mondd meg nekem mit láttál halálodkor?
-    Végtelen Irgalmat. Két szerető kart, és szeretettől dobogó Szívet.
-    Nővérem éjszaka is felébreszt, és kérdi: Ó, miért nem szeretitek Istent? Szinte belehalok a szeretetbe.
-    Oly sokan maradnak a tisztítóhelyen, az értük mondott misék ellenére, mondtam.
-    Igen, de a rám kiszabott büntetés rövid ideig tartó. Szeretnék itt hamuvá égni a szeretettől.  
Ne féljetek a szenvedéstől, mert oly nagy a jutalom, amit kapok, hogy számomra minden kín gyönyörűség. Mindig veletek leszek. Nagy kegyelem ez. Az Úr adja nektek. Ő, ha látnál engem, kehely vagyok, amely háromnegyedig gyönyörűséggel van tele. Igaza van Szt. Pálnak: szem nem látta, se fül nem hallotta, amit Isten készít  választottainak. Pontosan így van. Ne ejts több könnyet értem, csak a szeretet és az Isten iránti hála könnyeit.
Boldog vagyok. Minél feljebb haladok, annál inkább nő szeretet-vértanságom. Kérd a Szűzanyát, aki oly sokat tett értem, hogy segítsen, mielőbb beléphessek a Paradicsomba.
-    Augustus 15-re gondolsz?
-    Valószínűleg, majd jelzem. Éjjel: Közeledben vagyok… Én vagyok… Imádkozzunk…Hallgatom minden lélegzetedet. Úgy ragyogok, mint egy csillag. Ez a szoba az én Egem. Én itt lakom veled együtt.
-    Ég? Ez a szoba?
-    Igen. Mert Jézusnak a Mennyország a kegyelemben lévő lélek.

1967. aug. 12.
Ma reggel hajnalban: -  Csillag vagyok. Ébren vagyok, látok egy arany gömböt, amelyből  sugarak törnek elő, és amely sebesen emelkedik, majd megáll az égbolton. Ó, ha tudnák mily gyönyörűséges helyet készített Isten azoknak, akik szeretik! 
-    Már az Égben vagy?
-    Az ajtajában vagyok… Még egy kis lökés. Várjuk a Királynőt.
A Boldogságos Szűz mennybevételének napja van.  (aug. 15) Szomorú vagyok, könnyes a szemem. Térdelve hallgatom a misét. Isten Bárányánál, erős borzongás fut rajtam, szívemben szeretetláng lobban, mikor hangját hallom:
-    Ebben a pillanatban léptem be az égbe (10 óra 30) Királynőnkkel, és az egész hozsannázó mennyei udvarral, angyalok, és arkangyalokkal. Velem van édesanyám, édesapám, és meghalt barátnőm.
Most itt vagyok a Szentháromság lábánál leborulva, elmerülve ebben az öröm-óceánban. Ez az Ég!
Az egész örökkévalóságon át drágám, el tudnád képzelni? Ó micsoda helyet készített az Úr az őt szeretőknek. Itt vannak szüleim, bátyám, öcsém, mindnyájan örök ifjúságban tündöklünk. Elmúlt minden földi kín könnyeim drágakövekké váltak ruhámon.
Láng betűkkel írj az Úr irgalmáról, és hirdesd minden népnek. Szem nem látta, fül nem hallotta azt, amit az Úr készített az Őt szeretőknek. 

Köszönöm, h bátorítottál a földi életben. Hányszor mondtad, hogy szívünk minden sóhaját Jézus megszámolja. Családunkkal örökké örvendezünk. Imádkozzatok azokért, akik még nem érkeztek ide. Mennyi jóságot gyakorolt velünk az Úr. Nem mondom, hogy Isten veled, hanem: Viszontlátásra. Isten szeretetét közvetítem nektek.
A mennyet mellettetek fogom tölteni, adok szent sugallatokat. Én ezt kértem Jézustól, hogy ezt engedje meg. És szeressed nagyon a Szűzanyát.

-    Számodra ez a te nagy napot, amiért imádkoztál, és legnagyobb örömöd is. Mennyit sírtam miattad. Ha mindez igaz, szeretnék szeretetből meghalni, mert nem tudom tovább elviselni örömeid nagyságát. Mikor visszatértem cellámba, édes hang szólt lelkemhez.  A Szűzanya:
-    Igen leányom, ne kételkedj többé. Mindnyájan az égben várakozunk rád. Teljesítsd Jézus akaratát, és merülj el eben a szeretet-óceánban.

1967. aug. 15-23 -ig
Este : képzelgés? Igazság? Istenem te tudod. Csak annyi a biztos: Isten jobb és irgalmasabb, mint amit korlátolt eszünkkel el tudunk képzelni. Jézus sohasem hagyja magát felülmúlni nagylelkűségben. Tudom, a lelkekre szomjazik, és hiszem, és remélem, hogy családom a Mennyei Jeruzsálemben dicsőíti Istent.  Éjjel e szavakra ébredek:
-    Fény… fény…  fény. Azt mondja Jézus: Jöjjetek Atyám áldottai, és lépéjetek be uratok örömébe. Ezentúl már csak az égben keressetek bennünket. Nem emlékezzünk többé arra, h mik voltunk, mert most olyanok vagyunk, mint Isten angyalai.

Olvasd a szenvedés történetét, és amit írtál. Az Ég beteljesíti minden óhajtásunkat. Érzelmeink itt sokkal erősebbek mindnyájan egy vagyunk a szeretetben.
-    Hogy érezted magad ebben a fenséges órában?
-    Mellettem volt őrangyalom és a Szűzanya, aki gyakran jött felszárítani könnyeimet: Bátorság kislányom, egy kis idő, és utána a boldog örökkévalóság.  És valóban, Ő kísért Jézushoz is. És látható angyalként voltak mellettem a számomra kedves személyek is. Szép helyem van az Égben. Az örömök vannak lábunk alatt széthintve.
Hirtelen ébredve számolom az óraütéseket: éjfél… Újra megszólal:
- Látok egy éterszerű lelkekből és angyalokból álló igen tömör oszlopot, spirál alakban, mint Bernini oszlopai, amely ragyogó hajnal fényében emelkedik az ég felé.
-    De ha te vagy, miért nem mutatod meg magad nekem? 
-    Megmutatni magam? De hiszen meghalnál!
-    Miért?
-    Mert nem tudnád elviselni vakító fényemet. Jézus mindent számon tart: szenvedéseinket, fájdalmaikat, könnyeinket, kísértéseinket, amelyeket leküzdtünk Ővele, és mindez nagy súllyal esik latba a dicsőségünk szempontjából. Könnyeim értékes drágakövek ruhámon. Itt minden pillanat új örömök és mámorok kezdete.
A Paradicsom? Ó Királynőnk legbájosabb mosolya! Amikor mosolyog, fénysugarak áradnak belőle, és beragyogják a földet. Nincs oly könny, amit fel ne fogna végtelenül könyörületes kezével, hogy aztán bemutassa Jézusnak.
Ma szinte kábult vagyok az örömtől.
-    Miért? Kérdeztem.
-    Örvendeznek a megalázott csontok. Ezek a Paradicsom kiáradásai. Velünk együtt élsz majd a véget nem érő örömök ünnepi lakomáján.

1967 . aug. 21.
-    Szeretet.. szeretet… szeretet
-    De mi ez a szeretet?  Kérdeztem.
-    Mi a tűz? Mit tesz a tűz: Éget, elhamvaszt, elemészt. Íme, ez a szeretet. Ó Mondd meg mindenkinek, hogy ne tékozolják el Isten adományait. Bárcsak tudnátok, miből áll a Mennyek Országa, és mit veszítetek, ha elfordultok Istentől!  Evangélium? Mindent el kellene adnotok, csakhogy megvehessétek ezt a hatalmas kincset rejtő szántóföldet, ahogy figyelmeztet minket Jézus példabeszédében.

1967. aug. 23.
-    Ha mindenki láthatná a Mennynek gyönyöreit, az egész emberiség, jók és rosszak, legszívesebben egy pillanat alatt meghalnának, csakhogy ez, az övék legyen. Az Égben sem szándékozom tétlen maradni. Mindegyiktek megszentelődése szívügyem. . Istent, a Szeretetet nem szeretik! Szeretném, ha mindenki megismerné, és megszeretné Őt, és ezzel megnyerné örök boldogságát is. Ezért kérem, hogy szavaim ismertessétek meg másokkal is.
-    Most arra gondoltam, hogy vajon milyen számvetést végzett az Úr a nővéremmel?  
-    Semmiféle számítást. Jézus nem alkalmazza a matematikát. Csupán azt kérdezte tőlem: -   Szeretsz Engem?

1967. szept. 5.
-    Egyesekben az alázatosságot, másban az irgalmas szeretetét dicsőítette meg. Bennem nagy nyomorúságomat, hiszen nem tudtam neki mást adni, de ő ezzel is elégedett volt. Látod nincs semmi, de semmi, ami eltávolíthatna benneteket Isten szeretetétől. Ostoba kifogás azt mondani: én nem tehetem, nem tudom, nem vagyok olyan erényes, mint a másik. Ezek a kifogások csak kibúvok a gyenge, vagy rosszakarat számára.

1967. szept. 7.
-    Közünk senki nem növelheti dicsőségét. Mindnyájunknak megvan a teljes mértékben mindnyájan az isteni életből élünk.  Elértem legnagyobb magasságomat, nyomorúságom omladékain emelkedem fel. Isten csak azt akarja, h szeressük, és ami hiányzik, azt betölti Ő.
 
1967 szept. 9.
-    Ha láthatnátok azt a ragyogást, amivel az Isten hasonlatosságára teremtett lélek és így felebarátunk lelke is rendelkezik, sok vétket elkerülnénk egymás ellen. Mily isteni remekmű minden lélek. És mennyire kellene egymást tisztelnünk és szeretnünk.

1969 szept. 10.
-    Ne sírjatok, gondoljatok a jövendő örömökre. Nagy a ti érzékenységetek és fájdalmatok az elhunytak miatt. Előttetek van képe. De világosítson a Hit, támogasson a Remény, gyújtson lángra a Szeretet titeket. Mert mi már új teremtmények vagyunk, mint istenek, akiket Fény és Szeretet övez. Így gondoljatok ránk.

szept.11.
-    Az én napom véget nem ér, a nap sosem nyugszik le. Isten minden percben új örömöket teremt választottjainak. Kérem, hogy hangom juttassátok el mindenkihez. A Szeretetet nem szeretik! Szerettessétek meg!

1967. szept. 14.
-    Ó Jézus első találkozása a lélekkel. Legszívesebben újból meghalnék, hogy megint érezzem édességét. Minél jobban vádoltam magam, Ő annál jobban mentegetett, és mondta, hogy nem készakarva tettem. Milyen igaz, amit a Szentírás az utolsó ítéletről mond: Ó Uram, de hát mikor tettem mindezt… Amit enyéim közül a legkisebbnek  tettél Így aztán azonnal felvétettem, hogy bírjam Istent teljes ragyogásában.

Azonban, ha bebocsátanak egy csillogó, csupa üveg palotába, és látod, hogy talpadon még van egy kis por, biztosan visszamész az ajtó elé, és megkeresed a lábtörlőt.
Így történt, hogy mentem az előszobába, de már itt is majdnem elemésztett a szeretet.

Ez volt az igazi vértanúságom, hogy nem mehettem azonnal be. Szeretet!!!
 Ő milyen jól ismerik a szeretetet a világban! Nemde ez a legnagyobb adomány, amit Isten az embereknek adott. És mégis ilyen sokféle szeretet étezik. A teremtmények csalóka, rendetlen szeretete, saját kényelmünk szeretete, énünk önzése, érdekeink, a pénz, és a hatalom szeretete, stb. Csak magát a Szeretetet nem szeretik.  Szerettessük meg Őt!

1967. szept. 16.
-     Fény és szeretet vagyok. Béke és a szeretet hírnöke. Mérhetetlen szeretettel szeressétek a Szűzanyát, mert az Ő szeretete is mérhetetlen.
 
1967. szept. 22.
-    Készítsetek fel az Úrnak szent nemzedéket. A csecsemők is hirdetni fogják szent Nevét. Az új földi Jeruzsálem a Mennyei kezdete lesz.


1967. szept. 23.
-    Ne zárjátok be Isten hangját egy füzetbe, se  föld alá ne temessétek talentumait. Szavam Isten hangjának visszhangja. Vannak sokan, akiket az Egyház avatott szentté, de sokan vannak olyanok is, akiket egyenesen Jézus szája avatott szentté. Ezek közé tartozom. Azt akarom, hogy innen szeretetet tudjak adni Jézusnak,  Ezért járok körül folyton, és keresek Neki szeretetet. Kanonizált lettem a szeretet és a fájdalom által.

-    Ó te boldog! De mi lesz a mi sorsunk?
-    Az enyémhez hasonló lesz, ha kitartotok szeretetében. Az Égbe érve, a Szűzanya kísért Jézushoz: Ez a leánykám a nagy gyötrelmek vizeiről jött. Jézus így szólt:
-    Jöjj Szívem kedvese. Majd kitárta karját, megmutatta határtalan birodalmát. Maradj velünk mondta.
.Megalázkodva zavartam kezdtem mondogatni. Én vétkem… Még jobban is tudhattam volna szeretni, és szolgálni, még hűségesebben, neki azonban ennyi is elég volt.  Ő megelégszik csupán egy kis jóakarattal is.

1967. okt. 9.
-    Mi vagyunk a szó igazi értelmébe az élők. Mennyi hulla járkál a világ útjain. Mennyire kell imádkozni ezért a szegény világért.
 
1867. nov. 1.
-    Miért nem hallom többé a hangodat?
-    Mert a Szeretet karjaiba helyeztelek, amelyek úgy ringatnak téged, mint szerető anya ringatja gyermekét. Nem vetted észre?
 
1967 dec. 20.
-    Meghagyom neked, hogy nevünket ne hozzák nyilvánosságra. Legyünk rejtettségben, mert Jézus azért választott ki minket, mert másutt nem talált nálunknál
nagyobb nyomorúságot.

Mindez pedig Isten Szeretetének ingyenes adománya volt!!!

---

"A fájdalomban örömüzenet az égből" című, Rómában 1972-ben kiadott könyvből idézünk néhány részletet.  A könyvre imprimatúrát Monsignore Ottavio Celi vicarius generalis adott, a nihil obstat minősítést pedig Antonio Santucci áldozópap (1985-től triventoi püspök), kiküldött revizor jegyezte.  A fordítás hívői buzgalomból származik,  tudományos célú felhasználásnál célszerű az eredetivel összevetni.

1968. jan. 20.
Az Én országom nem e világból való. Ha országom e világból való volna, megparancsolnám minden elemnek, hogy vesse alá magát Nekem. És az emberek és a dolgok alávetnék magukat. Azonban az Én Országom és mindazoké, akik Bennem vannak, nem e világból valók.
Én ugyanis szüntelenül így imádkozom az Atyámhoz:
Atyám! Ők is legyenek velem ott, ahol Én vagyok, hogy lássák a Te dicsőségedet, és azt a dicsőséget, amit Te adtál Nekem.

Mindenkinek van hely Országomban. És ahol Én vagyok, azt kívánom, hogy ott legyenek mindazok, akiket az Atya úgy szeret, ahogy Én szeretem az Atyát.
Országomban sohasem megy le a nap. Örök tavasz van, és teljes megnyugvás Istenben. Nem rövid-e a szenvedés, ha örök az örvendezés? Nincs ott óra, amely az időt mérné, mert a boldog örökkévalóságnak nem mérhető se hossza, se időtartama, se magassága, se mélysége.
Téged eszközül választottalak, hogy kinyilvánítsam szeretetemet a világnak.
Tehát az Én hangomat fogod hallani.

1968. márc. 6-13
Ki tudná valaha is megmérni a világ iránti szeretetemet? 
Szívem nem talál nyugtot!
 
Általad akarom emlékeztetni az embereket, testvéri- és szeretet-szerződésemre.
József vagyok, a ti testvéretek. Ne féljetek. Az vagyok, akit ti eladtatok az Idegennek. Ruháim pirosak értetek kiontott Véremtől. Mégis jöjjetek Hozzám, ne féljetek
Mindent elfelejtettem, nem tartok haragot. Egyedül a Szeretet győz. Csak térjetek vissza Hozzám, mást nem akarok. Szükségem van arra, hogy mindnyájan Velem legyetek.
Megteszlek benneteket Országomban kormányzókká és Fejedelmekké.
Megnyitom előttetek a Fáraó csűrjeit, és ha elfogadtok, nem lesz többé éhség a földön, csak térjetek vissza Hozzám.
Nővérem szólt:
-     Az Úr mindent elkövet, hogy ráönthesse a világra irgalmasságának zuhatagjait. De a világ nem akarja befogadni. Kell, hogy a világ felkészüljön a nagy Szeretet-üzenetem befogadására.

1968. márc. 18    Jézus:
A világban új országot szeretnék alapítani. A Nagy Irgalmasság Országát. Amely távol tart mindenféle ítélkezést, harag, félelem és félénkség érzést. Annak az irgalmasságnak az országát, amely mindent megért, mindent menteget, és mindent megbocsát. Amely a leghalványabb emlékét sem őrzi annak, ami vétek és bűn, melyek ránehezednek a népek és nemzetek emberi lelkiismeretére. Senki ne féljen Hozzám közeledni, Engem keresni, de főként Engem szeretni.


Az egész emberiség előtt ki akarom nyitni a Fáraó magtárait, és éjjel-nappal rá akarom önteni erre a bűnös világra nem a vízözönt, amely elmerít és megfullaszt, hanem bocsánatom és nagy Irgalmasságom áradatát.

1968. máj. 9.
Lám a madarak énekelnek a levegőben, és azt ismételgetik, hogy van Atya az égben, aki gondoskodik szükségleteikről. A mezők lilioma azt hirdeti, hogy bár nem dolgozik, és nem fon, Salamon nagy ragyogásában sem volt ennyi szépségbe öltözve.
De az ember, teremtményem és képmásom mit mond Nekem? …

Ennek a kéziratnak tett ígéret:


1968. máj. 31.
Ó kedves Leányom e világon nem tudok neked mást felkínálni, csak egy töviskoronát, három szeget egy keresztet és egy lándzsát.

1968. júl. 10.
Megkérdeztem Jézustól, hogy a tisztítóhely tüze, igazi tűz-e? Olyan, amilyet mi ismerünk?
-    Se nem fa, se nem szén, de ez a tűz mégis sokkal erősebb, mint ezeké. A Nap se fa, vagy szén. E tűznek az a rendeltetése, hogy az Isten ölelése utáni égő vágy felemésszen a lélekben minden vétket, minden legcsekélyebb tökéletlenséget is. Mert oly igen nagy az Ő Szentsége.
Ha szentjeim, beszélhetnének veletek, elmondanák, hogy ez a tűz oly óriási gyötrelem, amit mindenáron el kellene kerülnötök.
 
1968. júl. 19. Nővérem:
-    Én vagyok. Jöttem, hogy egy kis lelki édességet hozzak neked. 
-    Ó de miért nem láthatlak?
-    Puszta szemmel belenézhet-e halandó ember a Napba?
-    A Napba nem, de…
-    Nos, hát annak a napnak mi vagyunk a sugarai.
-    Mondd meg nekem, Jézus meg van- e elégedve velem? Mi mást kell még tennem?
-    Nem kér mást, csak nagyobb szeretetet. Mindig Isten legnagyobb dicsőségére kell munkálkodni. Ezt kell tenned, és mindenki másnak.

                Jézus folytatta:

Kezemben van a gyönyörűségek kelyhe. Rá akarom önteni a lelkekre, de senki sem akarja elfogadni. Visszautasítják. Mindenki fél Tőlem. Fél keresztemtől. Eltaszítanak, mintha Én lennék, minden bajuk szerzője. Átkoznak és káromolnak, mintha a világban az Én számomra minden jól ment volna.



1968. aug. 1.
Addig kopogtatok a hűséges szív ajtaján, amíg ki nem nyitja. Szükségem van szeretetre. Szükségem van arra, hogy szeressek. Annyira égek a vágytól, hogy szeressek, hogy már nem bírom tovább.

Bolondnak fogsz mondani, és az is vagyok. Emlékszel-e hogy fehérbe öltöztettek, és rám köptek, mert annak tartottak. Ó a Szeretet Őrülete!

1968. nov. 10 - 18
Azt akarom, hogy a modern világ számára úgy ábrázoljatok, mint Józsefet, aki mindenkinek megnyitja a Fáraó magtárait, és bőségesen osztja a gabonát, hogy ne legyen több éhező a földön.
Még azt is szeretném, ábrázoljatok a Tékozló Fiú Atyjaként, aki bár megöregedett a Fia távolléte miatti fájdalomtól, mégis minden este kémleli a teraszról, hogy feltűnik-e fia visszatérésének egy halvány reménysugara?

Mindig köztetek vagyok, a levegőben, amit beszívtok, a vízen, amit isztok, s a kenyérben, amit megesztek, vagyis köztetek vagyok a teremtés nagyszerű művével. Ami soha meg nem szűnik.
Közöttetek vagyok élőn, igazán, valóságosan, az Oltáriszentségben, a kereszt örök áldozatával. Szükségem van arra, hogy a világ mielőbb megtudja, hogy Isten változtathatatlan. Nem változik meg soha, és az emberek iránti örök szeretete sem csökken.
Szükségem an arra, hogy a világ megtudja, hogy bocsánatomnak nem szabok korlátokat, és hogy a tékozló fiútól sohasem fogom kérdeni, milyen módon pocsékolta el atyai örökségemet, és gonoszságait sem fogom soha számon kérni.
Újfajta irgalmasság ez, és ezzel az új nemzedéknél fogom ezt alkalmazni. Az emberek engednek az anyagi javak csábításainak, messze eltávolodtak Tőlem. Aki mindig kristálytiszta friss forrása vagyok minden igazi Jónak.

De már annyi kísérletezés után térjetek végre vissza az atyai Házba, mert későre jár. 
Mennyi ideig kell még várnom ezeket a fiaimat? Készen áll a lakoma, a menyegzős köntös, és a gyűrű…
Írd: eljött a kegyelmek napja. Írd, hogy a világ legkisebb és legjelentéktelenebb dolgait választom ki, hogy megszégyenítsem a század nagyjait.

1969. márc. 6.
Szavam Isteni Üzenet.  És bejelentem azt a nagy örömet, boldogságot, békét, emberek közti egyetértést, melyre el fogtok jutni. 
De majd csak a nagy gyötrelem után, ami következik, és amit az emberiség elszenved.

Nagypéntekre a feltámadás vasárnapjának dicsőséges hajnala következett.
És, ha nem döntöttem úgy, hogy szétrombolom a világot, ez azt jelenti, hogy meg akarom újítani. Megváltó Vérem öntözi meg a kiszikkadt rögöket, amelyek sivataggá váltak lelketek világában.
És ez a Vér végig folyik a föld felszínén mindaddig, amíg lesz rajta megmenteni való ember.
Én nem azért haltam meg a kereszten, ezernyi kín között, hogy a poklot népesítsem be lelkekkel, hanem hogy a Paradicsomot, választottaimmal.

1969. ápr. 6 – 18
Amikor majd megszületik az Új Ember, amikor fájdalmában és kínjában megújhodik a világ, akkor változik majd sírásotok nagy örömmé.
Az igazságosság Napja a másik parton süt.

1969. szept. 8.
Nem helyes ugyan kívánni az isteni kinyilatkoztatásokat, de mivel ingyenesek, ezeket azonnal tovább kell adni másoknak.
A legszebb dolog a Hit! A puszta Hit. Az Élő Hit!

1970 márc. 15.
Én nemteremtett Szépség, Végtelen Jóság, Kimeríthetetlen Irgalom és Érthetetlen Szeretet vagyok, bármilyen elme számára.

1970. márc. 23.
A végső nap az a nagy nap lesz, amelyen az Irgalom és az Igazságosság összeölelkezik, az Atya, a Fiú és a Szentlélek örök szeretetében.
Senkise mondhatja majd, hogy vele nem gyakoroltak irgalmasságot, és bocsánatot. Mert pontosan azon a napon mutatkozik meg a világnak, hogy az Atya annyira szerette a világot, az embereket, hogy értük nagyon szeretett Fiát is feláldozta.

1970. júl. 30.
Minden szavad tele van reménységgel kedves Leányom, mivel hittél abban, amit Istened mondott neked. Hagynám-e, hogy csalódj? Ez nem lenne méltó emberhez sem, még kevésbé Jézusodhoz. Tovább is higgy és remélj, öntsd mások lelkébe is ezt a reményt.

Az Úrnak megvan a maga órája.(más alkalommal azt mondta, hogy Isten sohasem siet.)
Siettessétek alázattal és megadással ezt a felfordulást” ( capovolgimento = felfordulás, fejetetejére állítás.) ( Előzőleg mondta még, hogy felfordulás lesz itt.)
Aki hisz, annak minden lehetséges. Boldogok azok, akik majd hisznek a szavaimban, Mint az Ószövetség prófétái, élj te is ígéreteim megvalósulásának várakozásában.
A te utad a Szeretet.

1970. okt. 2.
Minél nyomorultabb és vétkesebb egy lélek, annál inkább joga van irgalmamra és bocsánatomra. Ezeket a jogokat a Tékozló Fiú szerezte meg. Jogot a lakomához, a mennyegzői köntöshöz, és a gyűrűhöz.

1971. jan. 14.
Nagyon, de nagyon szükségem van szeretetre. Szükségem van mindarra a szeretetre, amit megtagadnak Tőlem. Melyik isten volna közelebb teremtményeihez, mint Én?
És hogy lehet az, hogy nem láttok Engem?

Hát nem hallotok Engem? Nem vesztek tudomást jelenlétemről? Köztetek haladok át ez igaz, de jelenlétemre felkorbácsolódnak a vizek és mindent felfordítanak. Megindulnak az egek és dühöng az orkán? És ti nem veszitek észre, hogy Én ott járok? (Megtérés.)

1971. júl. 13. és szept. 9.
Leányom szeretlek. Nagy a te keserved, de így hasonlóbb az Enyémhez a szíved. Győzni fog irgalmam, mert az emberek nem maradnak tovább süketek, szeretetkiáltásomra.

1971. okt. 3.  
Ennek a kis műnek ezt a címet add:
1971. okt. 5-6
Nővérem: Érdemes volt mindent elszenvednem.

Szűzanya:
Kilenc hónapon át volt elrejtve méhemben Isten Fia, ezután világra jött és sok idő után kinyilvánította magát a világnak, amit csodái kísértek. Ugyanúgy te is sokáig tartottad szívedbe rejtve az Ő szavát, de elérkezett az idő, hogy nyilvánosságra kerüljön az egész emberiség előtt.


1971. nov. 16-án így búcsúzik a látnok: Most befejezem ennek a kis műnek összeállítását. Mialatt sebesen írok, hallom amint Jézus mondja:

---

MELYIK ÚTON MENJEK, HOGY BOLDOG LEHESSEK?
„ … Ahogy néztem a csodálatos kertet a zirci arborétumban, felfedeztem diadalmas pompáját, és azon tanakodtam, hogy sok útja közül melyiken is induljak tova, mindegyik másfelé vezet. Más látvány fogad, és másfelé is viszi majd gondolataimat, és mást fogok látni, tapasztalni, másban gyönyörködni, és más fogja lelkemet érinteni is. Mert mindent bejárni nincs lehetőségem sem időm.

Akkor végig futott rajtam, miért is jöttem ide? Kikapcsolódni, fellélegezni, mert elérkeztem életem oly szakaszához, hogy döntenem kellett, merre is menjek? Előttem is milyen sok út nyílik ki. És majd jön idős szeretteim betegsége, én ápoljam?

Adjam fel vállalkozásomat? Hogy fogom elviselni halálukat? Majd a temetés. Hogy viselkedjek a barátokkal, és a rosszakarókkal, akik miatt is kicsit megpihenni, erőt gyűjteni ide jöttem, miután Zirc csodálatos templomában elmondtam egy kérő imát.

És a saját életutam? Mit válasszak? Egyedül? Vagy csatlakozzak csoporthoz?  De ott sokszor van egy kedves áruló. És mi lesz velem? És mit csináljak, merre menjek utamon, majdani saját halálomig?

Olyan elveszett voltam ott egyedül, hogy félni kezdtem magányomban a hatalmas fák alatt - már a nap is elbújt egy felhő mögé - és félelmetesek is voltak, mert nem tudtam melyik a helyes út életemben, amely biztonságos kikötőbe vezetne.

Akkor hirtelen láttam egy képet. A Kisjézus jött felém.

Valószínű azért, mert a felnőtt Jézustól kicsit félek. Hogy számon kérne valamiket. A Kicsikének ilyen nem jut az eszébe.
- Jaj de jó, hogy jöttél drága Kicsikém - mondtam neki – már majd megbolondulok ettől a sok utaktól.  Mit kell csinálnom?  Merre menjek?

Akkor igen érdekes dolog történt.  Kisjézus azt mondta:
- Húzzunk függönyt körbe az utak elé. (Én ugyanis, mintha egy körforgalom közepén lettem volna.) Az utak eltűntek a függöny mögött, és megmaradt egy kis kör, közepén ketten.  A függöny sötét volt.

Akkor megölelt, és azt mondta, hogy én csak Vele törődjek, mert Ő az Út.
Ez nem esett nehezemre, mivel úgyis minden út sötét lett, kilátás semerre.
Én pedig máris benne voltam az Ő szeretetében. Tudtam, hogy nem kell kutatgatnom, Ő elintéz mindent. Azóta eltelt néhány évtized, és a boldogító úton vagyok. Egy olyan ösvényen, ahol Ő vár.  (Korompay Mária)

---

"A következő levelet, amelyet egyszer kaptam, olvassuk úgy, mint a Mennyei Atya hozzánk szóló, személyes üzenetét." (Frans Horsthuis)

Gyermekem, szeretlek!

Szeretetreméltó vagy a szememben. Pontosan olyannak teremtettelek, amilyen vagy. Ne kicsinyeld le magad, mert nem vagy tökéletes a saját szemedben. Ez csak feszültséghez vezet. Olyannak szeretlek, amilyen vagy. Pihenj meg szeretetemben. Légy szabad, légy önmagad. Állandóan élj jelenlétem tudatában. Türelmet, örömöt, békét adok neked. Várj választ Tőlem. Pásztorod Én vagyok, Én akarlak vezetni téged.

Szeretlek! Ne foglalkozz magaddal, Én vállalom a felelősséget érted. Meg foglak változtatni úgy, hogy szinte nem is érzed, de csak akkor, ha magad nem próbálkozol. Szeresd magadat és másokat, egyszerűen azért, mert Én szeretlek. Fordítsd el magadról a szemed, és csak Rám tekints! Ha magad próbálkozol, nem változtatlak meg. Nem akarok erőlködéseiddel hadakozni. Az enyém vagy. Ne küszködj, hanem pihenj meg szeretetemben.

Mennyire vágyom, hogy szabadon szerethesselek téged. Hagyj fel azzal, hogy valami légy, és hagyd, hogy azzá tegyelek, amivé Én szeretnélek tenni. Szeretetem elég. Gondoskodom minden szükségletedről.

Nézz Rám! Szeretlek!


Egy testvérünk hosszú, súlyos, gyógyíthatatlan betegségében 2018-ban már az Úr színe elé készült, amikor az általa mindig nagyon tisztelt Szűzanya közbenjárására, Jézus Urunk csodálatos módon meggyógyította. Azóta gyakran kap üzeneteket Jézustól, és néha a Szűzanyától is. Az üzenetek többsége az ő lelki épülésére és egyházi munkájára vonatkozik.
2020. márc. 17-én délelőtt azonban egy olyan üzenetet kapott, amit a tartalma miatt érdemes közzétenni.

Szűzanyával és Jézussal való személyes kapcsolatfelvételre kapunk meghívást. Ilyenről már van tudomásunk, azonban itt konkrét útmutatás is társul a meghíváshoz, méghozzá két formában. Az egyik az intenzív hitéletet élő, rendszeresen imádkozó hívekhez szól.

Ami ennél meglepőbb, az a kételkedőknek, hitetleneknek szóló meghívás.

A jóérzésű, keresztény értékrendet követő, de nem hívő testvéreink elfogadására is kapunk intést.

Eredeti formájában adjuk közre.

Súlyos idők következnek, lesznek benne megpróbáltatások. A betegeknek nehéz lesz, még nehezebb, mint egyébként. És az őket szolgáló orvosokra és ápolókra is nehéz sors vár. A társadalom egy része túlterhelt lesz. Sokan viszont ráérnek majd gondolkodni és imádkozni.

Itt hívom föl a figyelmet arra, hogy a böjt segít a lelketek és a gondolataik megtisztításában. Bár nagyobb élelmiszerhiány nem lesz, ha mégis hiányzik valamitek, fogjátok föl böjtként, vállaljátok örömmel, tudva, hogy ezzel közelebb kerültök hozzám.

Tisztítsátok és erősítsétek meg magatokat a nagyböjt hetei alatt. Imádkozzatok!  Adjatok hálát azért, hogy közétek jöttem, és a feltámadásomért.

A most következő húsvét nem csak feltámadásom emléknapja lesz. Hatalmas erővel fog feltörni az összes erő, amely ugyan mindig rendelkezésemre állt, de eddig nem használtam. Én nem a harcra és leszámolásra készültem, de betelt a pohár.

Vigyázzatok, a sátán álcázza magát, és angyalbőrbe bújva lép föl. Ne higgyetek neki, bármilyen szépeket is mond. Olvassátok János jelenéseit, nehogy tévedésbe essetek!

MINDENKIHEZ SZÓLOK, AKI HAJLANDÓ MEGHALLGATNI!

Aki hagyományosan rózsafüzért imádkozik, álljon meg a tizedek végén, és kérdezze meg: Anyám, szólsz hozzám? Jézusom, itt vagy? Ha pedig választ kaptok, ne hitetlenkedjetek, ne kételkedjetek szellemi épségetekben, mert Én vagyok az Élő Isten, Anyám pedig a Világ Királynője.
Miből gondoljátok, hogy nem tudunk szólni hozzátok? Nem mi romlottunk el, vagyok, ami voltam, a Szeretet maga, és a Szeretet Forrása. Szentséges Anyám fénye hamarosan beragyogja a világot. Ezt a fényt csak azok kapják, akik elfogadják szeretetünket.

A ti fületek süketté vált és a szemetek is elromlott. Nem hallatok minket és nem láttok. Evangéliumomat azonban olvashatjátok, de aki nem fogadja el szeretetemet azzal, hogy viszonozza, süket és vak marad. Nem kérek mást, csak szeretetet!
Azt se bánom, ha gyarló, érdek vezérelt. Amint ezt megkapom, magamhoz édesgetlek.

Sokat kérek? Lehet, mert elfelejtettetek szeretni. Egymást se szeretitek. Asszonyaitokat addig és úgy „szeretitek” amíg és amilyen gyönyört tud adni. Ti pedig, asszonyok, a férjeiteket mint haszonállatot kezelitek. Ha gyengülnek vagy kevésnek tűnik a jövedelem, kidobjátok és megpróbáljátok lecserélni. Ezzel lelki nyomorba döntitek őt és gyermekeiteket, és saját magatokat is, bár ezt soha el nem ismeritek. Tévedhetetlennek tartjátok magatokat, pedig igen messze vagytok tőlem. Aki olcsóbb autóval jár, azt lenézitek.
Folytathatnám tovább, de minek?
Ha a választott társad nem becsülöd, szeretni nem tudod, mit várjak tőled Én, akinek a létezésében sem hiszel?

Akinek nem inge, ne vegye magára!

Mégis, kérlek, tegyél egy próbát! Állj oda keresztem elé, közterületen, templomban, vagy otthon. Nézz rám, és mondd: Jézus, szeretni akarlak!

Lehet, hogy az akkor hazugságnak tűnik, magad sem gondolod komolyan. De ha csak egy szikrányi jóság is van a kérésedben, Én lehajolok hozzád, és kiemellek abból a mocsárból, amiben vagy. Ez nem varázslás! Ez egy szándéknyilatkozat a részedről. Ha utána együttműködsz velem, általam az életed értelmessé és széppé fog válni. Csak rajtad múlik!

Ha a boldogságod csak a Földön keresed, sose fogod megtalálni. Ahhoz kellek Én is, a teremtőd. Gondviselőd is szeretnék lenni, de elzárod az utam. Az út hozzám a szeretet!

Tegyél próbára, meglátod, nem fogsz csalódni!

A végső harc elérkezett. Ahhoz, hogy hatékonyan tudjak segíteni, közvetlen, egyéni kapcsolatot kell kialakítanotok Velem. Közeledjetek hozzám!

Alapfeltétel, hogy Velem közösségbe forrjatok, de nem elegendő. Egymással is össze kell fognotok. Ne a különbségeket keressétek, most nem annak az ideje van. Testvéretek mindenki, aki elfogad engem, és féltestvéretek, aki nem ismeri a Szeretet Forrását, de kegyelmemnél fogva szeretetben kíván élni, és ennek megfelelően viselkedik. Lehet, hogy Istenről nem is hallott, de fogadjátok be! Ti pedig úgy éljetek, hogy rajtatok keresztül ismerjenek meg engem. Ne csak szavakkal, hanem tettekkel hirdessétek az igét!

A járvány elmúltával a világ nem olyan lesz, mint előtte volt. Új világrend fog kialakulni: az enyém.

Fontos tudnotok: a külső harcban ti ne vegytek részt, kivéve, akinek ez állapotbeli kötelességéből adódik. A lelki, szellemi síkot kell tisztán tartanotok.

Szüntelenül imádkozzatok! – mondom azoknak, akik erejük fogytán, már csak erre képesek.
Ora et labora! (Imádkozzál és dolgozzál) – mondom azoknak, aki még munkaképesek.

A legfontosabb, hogy tegye mindenki, amit tud, de Rám figyelve! Utóbbi pedig csak akkor sikerül, ha felveszitek velem a személyes kapcsolatot.

Ne habozzatok, várok rátok!

---

„Azon a napon lekerül az ellenség terhe, az iga összetörik a kenet alatt.” (Izajás 10,27)
    Iga lehet a betegség, ami megkötözöttségben tart, de lehetünk szellemünkben foglyok is, a gonosz szellem is tarthat bármi téren megkötözöttségben minket.( Lk 4,14,18) 
    Jézus, miután megkeresztelkedett, a Szellem Erejével visszamegy Galileába, a názáreti zsinagógába, és ott Izajás könyvét adják neki. Felolvassa:





„…Miképpen kente fel Isten Szentlélekkel és Erővel, amerre járt jót tett, és meggyógyított mindenkit, akit az ördög megkötözött, mert Isten vele volt.”(ApCsel 20,38)
Jézusban mérték nélkül megvolt ez az Erő, bennünk is megnyilvánulhat, mértékkel.

„Aki hisz bennem, annak meg kell tennie azokat, amit én, sőt még nagyobbakat, (Többes szám!
 De mi most a gyógyulásról beszélünk.) (Jn 14,12)

Olyan módszerrel kell dolgoznunk, ahogy Ő, ezért legyen vezetőnk a Biblia. A Szentlélek segít.
„Azt mondta az Úr: sem hatalommal, sem erővel, hanem az Én Szellememmel.”  Lelkem által -  mondja a seregek Ura. (Zak.4,6)



De meg kell érteni: Mi hozza működésbe?   Folyamatosan megvan-e?  És mikor szűnik meg?
Nézzük Jézust! Szüksége volt kenetre! De miért? Ha testet öltött volna, mint Isten, nem lett volna szüksége kenetre. (Fil 6-8)
„ De ő kiüresítette önmagát, szolgai alakot öltött, megalázta magát halálig, egészen a kereszthalálig. Ezért Isten olyan nevet adott neki, mely minden név fölött van, hogy Jézus Nevére hajoljon meg minden térd az Égben, földön, az alvilágban  és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus az Úr az Atyaisten dicsőségére.”  Jézus Isten fia volt húsz évesen is, mégsem tett csodát, míg Isten fel nem kente. Ezt pedig keresztelésekor kapta.  (Márk 1,9-11)
Akkor megnyílt az Ég, a Szentlélek galamb képében szállt Rá: „Te vagy az én szeretett fiam, kiben gyönyörködöm.” Jézus ekkor kapta meg a gyógyítás és csodatétel ajándékát.
    Első csodáját a galileai Kánában Édesanyja kérésére tette, holott még nem jött el annak az ideje, Jézus meg is jegyezte ezt. Valtorta Mária látomása szerint Jézus máshol akarta kezdeni csodáit.
Nagyon meg kell fontolnunk, ki nekünk ez a melegszívű, és Fia szeretete révén akkora hatalmat gyakorló Édesanya az életünkben? Számítunk-e rá?


Vérfolyásos asszony példája.
Jézus tudta, hogy Erő, azaz kenet áradt ki belőle. (Görögben dinamit a szó töve.) Az az Erő, amivel Isten őt felkente, átment az asszonyba. (Márk 5,25)
„…esdekeltek, hogy ruhája szélét megérintsék, és azok mind meggyógyultak.” (Mt 14,34-36)
Pál testén hordott zsebkendőket és kötényeket is elvitték betegekhez, és ők meggyógyultak, sőt még a gonosz szellemek is elmenekültek tőlük . (ApCsel 19,11-12  Mt 14,34-36)

Nem a ruha gyógyított. Pál valószínűleg megfogta őket és a kenet átment. A kenet tehát, ha kell, szaladgál? ( Sarkosan mondva. )
Meg lehet tenni azt is, hogy ha a közösség imádkozik zsebkendők felett, azt el lehet vinni betegekhez és ők meggyógyulnak. Ha furcsának találjátok, gondoljatok pl. P. Pió, vagy Kis Szt. Teréz ruha ereklyéire, amit a beteg testrészekre szoktunk helyezni, vagy oltalomként magunknál tartunk, Én P. Pió ereklyéjét a jogosítványomban hordom. Még rendőr nem büntetett, se nem igazoltatott. 
Ez babona?  Nem. Ezt a dolgot Isten Ereje, a Kenet végzi el. (Jn 14,10) Az Atya végzi mindezt.
De elvégzi! Uram a te Igéd szilárdan áll az égben! (Zsolt 119)


Van valami ebben az erőben, amit bizonyos anyagok el tudnak nyelni, és át tudnak adni.
De Isten ereje bizonyos körülmények között adható csak át. Már az Ószövetségben is szó van a kenet átadásáról. Isten: Illés! Kend fel Elizeust prófétává magad helyett! Elizeus éppen szántott, mikor Illés elsétált mellette és rádobta saját palástját. Elizeus azonnal követte Illést. Máskor Illés olajjal kent fel prófétákat. (Olajat használ Egyházunk is: szent kenet, papok felkenése, Szűzanya megáldotta olaj. )


Elizeus – Illés elragadtatása előtt – kérlelte őt: Adj nekem kétszeres részt a benned lakó Szellemből. Megkapta. És ő lett Illés után Izrael prófétája. Elizeus halála után pedig ugyanazon temetőbe éppen vittek egy halottat, amikor rablók törtek rájuk, ők lelökték ezt a holtat éppen Elizeus sírjába. A halott életre kelt. (2 Királyok 13,20)  (Miért nem támadt fel Elizeus? Mert betöltötte napjainak számát. (Móz  23)   (A Bibliában általában fiatalok támadnak fel, nem öregek.)


A kenet fizikailag, szinte tapintással érezhető, olyasmi, amit akár bőrünkkel is észlelhetünk. Végig futhat rajtunk, mint az áram, lehet meleg izzás, ami szétárad testünkben, könnyedség, boldogság, isteni jelenlét érintésével jár. A szellemünket érinti meg, és a test átvesz belőle valamit.
Jézus érezte, hogy az Erő megy, az asszony érezte, hogy kapott Erőt. A kenet Isten ereje, mely gyógyít, és lerontja az ördög munkáját, amit életünkben végzett.

A vérfolyásos asszonynál látjuk: A Kenet annak az életében működik, annak adható át, ott gyógyít, annál, aki hisz benne, „Hited gyógyított meg.”


Erről személyes tapasztalatként tudok beszámolni. A Kenet jöhet:
1. A Mennyei Atyától. „Bárkinek odaadom a Szent Szellemet, aki azt tőlem kéri.”
2. Amikor imádkoztak felettem, sokszor.
3. Többször, mikor Szt. Mihály oltalmát kértem. Ő nagyon gyors és erőteljesen hatalommal, határozottan jön, kissé félelmetes is. Míg a Szent Szellem gyöngéden, szeretetteljesen érkezik.
4. Többször áldozás után. 
5. A legteljesebben, amikor a Szűzanyát kértem, hogy küldd el a  Szentlelket, akivel Te a
legbensőségesebben egyesültél, és ez a szeretetáramlás köztetek isteni fokban megmaradt.
Nézd – mondtam - Szt. Mihály jön, de milyen az, amikor Te küldöd el a Benned lakót?

Azért mondom csak el, hogy milyen, hogy Máriát soha ne hagyjátok ki, mielőtt a Kenetért imádkoznátok!!!
Eddig - Mária nélkül - a Lélek, a Kenet, mindig a fejem fölött érkezett, betöltötte testemet, átfolyt  rajta, Isten jelenlétének örömével, volt, hogy eleséssel, forrósággal és gyógyulással járt.

De Vele, lényem legbensőjéből, tehát nem kívülről, hirtelen oly erő szakadt fel, és áradt kifelé, mintha egy harang kondult volna, és szétáradna, isteni jelenléttel és szinte elviselhetetlen szeretettel, de nem volt harang, csak az áramlása, ami pedig tűz volt. Szellemem átvette az uralkodást, erőteljes jelenléte miatt a test elgyengült.
    A Lélek oly hatalommal jött, hogyha sokáig tartott volna, nem élem túl. Utána félelmetes is volt kissé a gondolat, mert rájöttem, hogy a szellemem milyen lesz, ha kiszabadul e földi sátrából!
Erőteljes, Istent befogadó és boldog. Milyen tulajdonságokkal és képességekkel leszünk felruházva!!!
Micsoda erők, micsoda mélységek, micsoda tehetségek, micsoda isteni összefonódásunk lesz a Szent Szellemmel! A Szentlélekkel. Milyen ismeretlen ez a világ, de mennyire boldogító is! Milyen szabadok leszünk és erőteljesek leszünk, ha kiszabadul szellemünk a testből.

Égi Édesanyám küldte el a Szentlelket így nekem. Ki lehet ez a Mária? Isten után az első, aki kieszközöli gyermekeinek az üdvösséget. És neki nem a sok szóbeli ima a fontos. Azt mondta Erzsébet asszonynak, éppen amikor nála voltam:


A HIT
A hit hallásból, a hallás Isten Igéjéből van. Hittek, mert Jézust hallgatták.  Jézus: Hited gyógyított meg téged!   Sokan meg akarnak gyógyulni, de nem akarják az Igét hallani.(Lk 6,19)
Tömeg jött, hogy hallgassák Őt, és meggyógyuljanak, és igyekeztek megérinteni, mert erő áradt ki belőle és mindenki meggyógyult. Akik meggyógyultak, előbb hallgatták tanításait, vagy hallottak róla.
A HITETLENSÉG
Jézus Názáretben nem tudod csodát tenni. Ki ez? Hát nem Mária fia? Le akarták taszítani a mélybe. Jézus csodálkozott hitetlenségükön. És…el kellett menekülnie…
Hit
AZ ERŐT A HIT HOZZA MŰKÖDÉSBE! A HIT NEM MÁS,  MINT  ELFOGADÁS.
HA NEM HISZEK, NEM KAPOK SEMMIT.
A hit aktiválja a Kenetet, az Erőt. „Uram nem vagyok méltó.” A gyógyulás együtt járt a bűn bocsánatával. (A beteget leeresztették a tetőről, és Jézus kérés nélkül bocsátotta meg bűneit.)



A természetben működik a villanyáram, ha megnyomom a kapcsolót. A természetfeletti, szellemi világban a hit ez a kapcsoló, amely beengedi áramlani az isteni energiát, a Kenetet. Megtörtént eset, hogy amikor egy beteg fiatalemberért már talán tízszer is imádkoztak kézrátétellel, de nem történt semmi.
Ekkor kérték, higgyen kételkedés nélkül, mintha Jézus előtt állna, hiszen Ő a Gyógyító. Nem tudni, hogy csinálta ez a beteg, de amikor közeledett az imádkozó keze, abból tűz csapott ki, egyenesen a beteg homlokára, és őt mindenki szeme láttára felemelte, vízszintesen lebegtette a föld felett, majd  egyszerűen behajította az első padsor alá. Úgy gurult be, mint egy farönk, majd gyógyultan felállt.
Az áram agyon is csaphat minket.  Isten Erejének érintése gyógyít, akár repülünk, elesünk, vagy akkor is, ha semmit sem érzünk.
De azért kérjük ezt az Erőt, Kenetet, mert értünk van! Igényelhetjük, higgyük, és megkapjuk. Elküldöm nektek a Szentlelket - mondta Jézus. A miénk, gyújtsuk fel az égi áramlás kapcsolóját!


    Jézus, amikor hazamegy Názáretbe, gyógyítani akar. Ismeri őket, ki a beteg, nyomorék, lelkileg halott, hiszen dolgozott is nekik. De ők kiáltoznak, hiszen ez az ács, Mária fia, mit képzel magáról? Elöntötte őket a harag, meg akarták ölni. Jézus nem tudta meggyógyítani csak néhányukat…
Jézus nem haragudott rájuk, hanem csodálkozott hitetlenségükön. Rajtunk is csodálkozik?
Hagyjuk ezt?   (Márk 6,1)
    Jézus azt is megtehette volna: Atyámfiai! Hívjatok össze 4-5 vakot, bénát stb. és az orvosokat, ők majd tanúsítják, hogy igazat beszélek, és a gyógyulás megtörténik.
De nem tette ezt. Én már sokszor gondolkoztam azon, hogy Jézus mennyire érzékeny lelkű, szelíd, és alázatos szívű. Város szélére vitték, hogy letaszítsák, ő pedig elment Názáretből. 

Ha nem hiszem el a gyógyulásomat, Jézus elmegy a másik városba, a másik emberhez.
Fontos tudni, hogy a jelenlévők hite segíti a kenet áramlását, míg hitetlenségük gátolja azt.
A határokat saját hited szabja meg. (Mt 9,27-30)
Jézus Jairushoz: Ne félj, csak higgy! Ezt látta két vak, és követte Jézust, Péter anyósához is, ott Jézus megszólította őket: -Hiszitek, hogy képes vagyok gyógyítani titeket? -  Igen!


           Az Erő, a Kenet állandóan jelen van, csak lépj be az áramlatba.
Véssük agyunkba, szívünkbe, hogy Isten Gyógyító Ereje, a szellemvilágban létező valóság, és működését szintén törvényszerűségek irányítják (akár az anyagi világban.) Lépjünk bele ebbe az áramlatba és nyerjünk áldásokat!
Vannak, akik kérdezik: ha már itt van, miért nem nyilvánul meg magától?  Mert Törvények vannak!  Nekünk meg kell megragadni, hitünkkel, és együtt  kell áramlanunk a Kenettel.
   Ezt a kapcsolót tartósan kell nyitva hagyni! Miért? Mert lehet, hogy pl. rákos beteg úgy gyógyul, hogy tünetei maradnak, akár 10 napig is. Ha ekkor kételkedni kezd, vége!
           Azt kell mondogatnunk ilyenkor: az Erő bennem van és dolgozik testemben.
Ilyen volt a lógó lábbal született csecsemő,  az orvosok szerint, ha operálják, megbénulhat. Imádkoztak felette, semmi se történt. De szülei hittek, éjjel-nappal mondogatták: Igen, Isteni Erő érintette gyermekünket, és dolgozik a lábacskában. Harmadik nap fürdetéskor látták, a lábacska helyére forrt. Ha azonnal gyógyulunk, adjunk hálát! Ha nem, mondogassuk:



A vérfolyásos asszonynál az átadott erő tökéletes volt, mégis azt mondta Jézus, hogy a te hited gyógyított meg.
    A hit az egy elfogadás Istentől, akár jelen van a Kenet, akár nincs.
Az Ige maga is gyógyulást hoz. „Figyelj szavaimra, forgassad szívedben, mert az Én beszédem maga az Élet, egész testnek pedig egészség. (Péld. 4,20-22)


    1.Imádkozhatunk nyelveken.
Ez olyan ima, amit szellemben mondunk. (Ef 6,18)  „Minden imában, könyörgésben imádkozzatok szellemben a szentekért, állhatatosan, és könyörögve őrködjetek.’
Nem is tudjuk sokszor, hogy miért, lehet, hogy  éppen ezért megtér valaki, vagy családunkról elhárul a veszély, vagy gyógyul a betegség.

    2. A gyógyulást pusztán hitből is meg lehet szerezni.
Isten mindenütt jelen van, összes tulajdonságaival együtt, Ereje is. Akár van Kenet, akár nincs, csak hogy erre nagyobb Hitre van szükség, mint mikor valaki imádkozik a Kenet alatt értünk.
Isten erejét a HIT aktivizálja. A vérfolyásos asszonynál a kenet megállt és nem áramlott tovább a többiekre, a gyógyulásra váró, lökdösődő tömegre.

3.Hitünket ne a Kenetre, Isten Igéjére alapozzuk.

Azokat,  akik hisznek, ezek a jelek kísérik: Ördögöket űznek, nyelveken szólnak, és ha halálost isznak nem árt nekik, betegekre teszik kezüket, azok meggyógyulnak. (Márk 16,17)
Nagyon jó, amikor érezzük a Szentlélek Jelenlétét, de a puszta a Hit is elég.

„Aki azt mondja a hegynek, és szívében szemernyit sem kételkedik, vesd magad a tengerbe, az megtörténik.  Ezért mondja Jézus, hogy higgyétek, hogy mindaz, amiért imádkoztok megkapjátok, az megadatik nektek.”   (Márk 11, 23-24)

Az érzéseknek semmi közük nincs az Isten Igéjébe vetett hithez. A Hit akkor is működik, ha semmit se érzünk. Ugyancsak lehet, hogy az imádkozó nem érez kenetet, de ha hittel teszi a kezét a betegre, megtörténik a gyógyulás. Az ima megváltoztatja a dolgokat. Mondjuk ki Isten Igéjét, és higgyük, hogy teljesül, amit kérünk.




A Kenet, és az Isten Igéjébe vetett Hit.
Az iga összetörik a Kenet alatt, az iga lehet betegség, fizikai rabság, de lehet szellemi rabság is. Vagyis az ima megváltoztatja a dolgokat.


Az Úr Szelleme van  R a j t a m, mert felkent engem…  ( Lk 4,18)
A Kenet, amit Tőle kaptatok, bennetek lakozik, ez tanít meg mindenre, ami igaz,.. maradjatok meg benne… (Jn 2,27)
Kaphatunk kenetet képességekre, hivatásra, gyógyításra, betegek, és Isten szolgálatára, stb.
Növelhetjük a kenetet imával, böjttel, várakozással az Úrra. A kenetet akármelyik is az, el kell fogadni, és reagálni kell rá.




-  „Amikor majd eljő az Igazság Lelke, Szelleme, elvezet titeket a teljes igazságra, mert nem magától szól, hanem azt mondja, amit hall, és az eljövendőt hirdeti.  Engem dicsőit, az Enyémből vesz, amit kijelent nektek”  (Jn 16,13-14)
A Szentlélek az ajándékait Jézus akarata szerint osztogatja.
- „Az ünnep utolsó napján Jézus így kiáltott fel: „Ha valaki szomjas, jöjjön hozzám és igyék.”
-„Aki hisz bennem, annak bensejéből ÉLŐ VÍZ FOLYAMAI ömlenek.”

Ebből következik, hogy a Szentlélek Erő, Kenet, amely úgy folyik, áramlik, mint a víz.
Ezeket a Szentlélekről mondta Jézus, amit majd kapnak az apostolok, mert akkor még nem adatott meg a Lélek, mert Jézus még nem dicsőült meg.


A kenet átfolyhat egyik emberből a másikba:
-  Jézus összehívta őket, és hatalmat adott nekik az ördögűzésre, és a gyógyításra (Máté 10,1)
-  Mester! Valaki a te nevedben ördögöt űz, de nem tartozik közénk. Ezért megtiltottuk neki.
-  Ne tiltsátok meg!
Ez az ember nem kapott erőt, kenetet, de JÉZUS NEVÉBEN képes volt erre. Talán hallotta Jézus  beszédeit,  és  HITÉVEL TETTE mindezt, külön kenet, megbízás nélkül. Ebből következik, hogy  Jézus Nevéből kiáradó Erő, ill. Kenet, képes gyógyítani, és hatalmas dolgokat művelni.



A dél afrikai varázslóknak igen nagy hatalmuk van. Fantasztikus, hihetetlen dogokat művelnek.
Transzba esve a sátáni erőknek átadott varázsló tudja a jövőt, megmondja a városba költözött emberei sorsát: az egyik két hét múlva munkát talál, másik két hónap múlva szerencsétlenségben meghal. Úgy is lett.
-  Egy hittérítő egy dombon akart prédikálni. Óvták, ne menjen, ott a varázsló szokott. Odament. Percek múlva holtan esett össze.
-  Egy hittérítő írta: Most kiűzzük belőletek az ördögöket. Majd mi titeket üzenték neki vissza. Egy varázsló megátkozta a szomszéd falu főnökét, és azt is mondta, hogy őt vasárnap el fogja égetni. Vele mentem, hogy megszámolja a marháit, két napig lovagoltunk. Vasárnap váratlanul melege lett, hirtelen forróság öntötte el, levetkőzött, lefordult a lóról. Fuldoklott. Ekkor a hittérítő elkiáltotta magát:
Jézus Nevében megtöröm az átkot! Parancsot adott az ördögöknek, hogy hagyják el őt.
A törzsfőnök hirtelen jól érezte magát, tünetei elmúltak.

    „ Mert Isten feltámasztotta Őt a halálból, és olyan nevet adott neki…”
-  Egy démontól megszállt leányt öt férfi fogott le, de lerázta őket, emberfeletti ereje volt! Azt kiabálta: Te nem tudsz kiűzni! De igen! Jézus Nevében azonnal jöjjetek ki!  37 ördög hagyta el, ezek meg is nevezték magukat.
  - „ Mert nagyobb az, aki bennem van, mint aki a világban van.”  Ezt tudatosítsuk magunkban!
Itt sem volt kenet, de volt Jézus Nevébe vetett hit.

    Nem dolgozhatunk mindig Kenettel, de Isten Igéje mindig kéznél van!
A kenet nem folyamatos úgysem, mert belehalnánk. Miért?


Jézus mérték nélkül kapta a kenetet, mert nem volt halandó, olyan volt, mint Ádám bűnbeesés előtt. Nem tudták megölni (názáretiek..letaszítsák…de ő eltávozott, kenyérszaporítás: királlyá tennék, de áthaladt köztük.)
Jézust nem ölték meg! „Senki sem veszi el életemet, hanem én teszem le magamtól.” Jézusnak van hatalma letenni, és ismét felvenni azt. (Jn 10-18)
Mi emberek csak mértékkel kapjuk, mert sokáig nem tudnánk elviselni a kenetet .Remegést érzünk, tüzet a Kenet alatt, kimegy az erő a lábunkból, vagy beterít minket,  mint egy palást.
A Gyógyító Erő erős, de fel is emelkedik.  

Nézzük a világ új felfedezéseit: Bámulatos.
Nézzünk bele a szellemi birodalomba: Félelmetes.


Isten Szelleme, a Kenet, érzékelhető, valóságos, legalább annyira, mint a villanyáram, vagy bármilyen természeti erő. Sőt sokkal inkább. Sokan földre esnek érintésekor.

Ő az élet alapelve, az élet minden rezdülése mögött Ő áll: A világ mindenségben, a földön, a lelkekben, akár a Mennyekben is. Bár megértené a világ, hogy Isten Szellemének (Erejének)  életereje nem csak  Hit és Kegyelem, hanem egy  tökéletes válasz az emberi szükségletekre.


1. A Kenet átvihető egyik emberről a másikra, ez lehet ruhákon, kendőkön át is.
2. Kiűzi a gonoszt a Kenet Ereje.
Jézus lement egy sík helyre, vele sok tanítvány és nép Júdeából, és a tengermellékről, és akit 
tisztátalan szellemek gyötörtek,  meggyógyultak. Mindenki meg akarta érinteni, mert Erő áradt  ki belőle.”  ( Lk 6,17)
  -  De kiűzte őket Jézus BESZÉDÉVEL is.  (Mt 8,16 )
  -  A 10 lepráshoz hozzá sem ért, csak mondta: Menjetek…
  -  A százados és szolgája: Uram nem vagyok méltó…  Mivel hittél, legyen hited szerint…
  -  Királyi tisztviselő és fia:  Fiad él…

3. A Kenet gyógyít.
Ahhoz, hogy az áldást megkapjuk, tudni kell, hogy létezik. Sokan hibbantnak tartják a karizmatikusokat, nem hiszik hogyha Isten  ereje létezik, jelen van, miért nem nyilvánul meg magától,  mint a többi természeti erő, mint pl. a villám, orkán, földrengés, stb.

Legyen áldott drága szívük, és bolond fejük, nem szántak időt arra, hogy mélységeiben olvassák a Bibliát. Így nem is tudják, hogyan lehet ebbe az erőbe belekeveredni.
Mit mond Jézus ott?
Azok, amit Én szólok, SZELLEM ÉS ÉLET !!!  (Jn 6,63 )
„Higgyétek, amit kértek, megkapjátok, megadatik nektek…”

4. A kenet sokszor látható, felhő formájában is.
 Fehér felhőre, vagy sűrű ködre hasonlít, fényes is lehet, mozgásában hasonlít a tenger hullámaihoz. Isten dicsősége töltötte be a házat, a felhő miatt nem tudták szolgálatukat végezni. (Krónikák   Könyve 5,13)
 Mikor Istent közösen dicsérjük, leszállhat az áhítat, és nyomában ez a hömpölygő felhő, vagyis    Isten dicsősége, ekkor sokan elesnek, gyógyulnak. A tömeg hite vonzza le ezt.



A Kenet meleg izzás, úgy érzed, valami elborít, könnyedség, isteni jelenlét.
Kerülj bele ebbe a jelenlétbe. Ez az Erő addig működik, amíg hiszel. Nem jön, ha hited gyenge, vagy nem feltétlen.  Hinned kell akkor is, ha nem látod, vagy nem érzed.
A kenet úgy hullik alá, mint az eső. Sőt a Biblia korai és késői esőnek is hívja. (Jakab 5,7)
Az Úr esőként fog eljönni, mondta Hóseás próféta. 
Péter Kornélius házában: Isten Szelleme leszáll.


Vetheted hitedet Isten Igéjébe, az is működni fog: „Beteg valaki közületek? Hívja az egyház öregjeit, (hitben erőseket) imádkozzanak, kenjék meg olajjal az Úr Nevében. A hittel mondott ima megmenti a beteget, meggyógyítja, és bűnei megbocsáttatnak.” 

Jézus Nevének erejéről külön beszélhetnénk!
Ha kimondjuk, meghajol az Ég, a föld, és a pokol. Ha ezt gyakorolnánk, hatalmas dolgokat művelnénk, akár a saját, akár országunk ügyeiben is!!!  
„Akik hisznek, jelek kísérik: Ördögöket űznek Nevemben, új nyelveken szólnak, kígyókat vesznek fel…halálost isznak… Betegekre vetik kezüket, és azok meggyógyulnak!!” (Márk 16-18 )

---

Mi jobban szeretünk szigorúan ítélkezni. Az Isten más!
Szent II. János Pál tudta ezt, és így tanít minket:
„Az Evangéliumban az Isten Magáról beszél, elmondja kicsoda ő.
Beavat minket Istensége és bensője titkába.
Elmondja nekünk, hogy ő a SZERETET.”

Aki ennek ellenére is a fejét csóválja, annak azt mondom: Egyikünk sem tudja micsoda hatalom van Jézus Nevében!
Nem élünk vele! Langyosan ejtjük ki, szinte semmibe vesszük! Nem számítunk a benne rejlő erőre! Amitől a sátán is retteg.
Jézus Nevében nagyobb hatalom van, mint az atombombákban. Ez a hatalom igazgatja a világmindenséget! Mégsem élünk vele igazán.

Számítunk arra: bármi történik, ez a Név megvéd?
Nem! Mindenre másra felkészülünk, hátha jönnek a csapások! Csak Jézus Nevében rejlő hatalomra és oltalomra nem! Nem szomorú ez? Jézus mit gondolhat? Csak ennyi, csak ennyi? Csak ennyit érek gyermekeimnek?
Pedig nem adatott nekünk más NÉV! (ApCsel 4,12) (Szűzanyám 255. o.)

---

Az isteni gondviselés csodálatos megmutatkozása a Szentlélek elküldése.
Ahhoz, hogy üdvözüljünk, nincs szükség a lélekkeresztségre.  De Isten mindenkinek elküldi Szentlelkét, aki kéri. A Szentlélek keresztség egyik bizonyítéka a nyelveken szólás. Persze, mindennek megvan a miértje, és a hogyanja.

A keresztény misztikában járatlan olvasónak javasoljuk, hogy olvassa Katona István atya  írásait és az általa a Marana Tha kiadó  kiadásában megjelent könyveket.
Több ezek közül szabadon letölthető innen.  Bevezetésnek nagyon alkalmas a Bevezetés a misztikába c. könyv, ami az előbb jelzett helyen megtalálható és letölthető.

Szerkesztőségünk több kérést is kapott, hogy tegyük hozzáférhetővé azoknak az alkalmaknak a  segédanyagát, amelyeken Mirjam nővér közreműködésével sokan megkapták a nyelveken szólás ajándékát.
E kérésnek teszünk most eleget. Hangsúlyozzuk, hogy ez csak egy munkavázlat. A megfelelő lelki felkészülésről mindenkinek gondoskodnia kell.

Az újjászületésről sok szó esett már, a Biblia azt mondja, ha valaki hiszi, hogy Jézus Isten Fia, és azt, hogy feltámadott a halálból, és ezt meg is vallja, üdvözül. Amíg újjá nem születtél, nem jön a Szentlélek keresztsége.

Ha pedig valakit betölt, megkeresztel a Szentlélek, azt rendszerint a nyelvek adománya kíséri. Mit jelent az, hogy megkeresztel? (Eddig is volt vízkeresztségünk.) Ez a szó azt jelenti, be vagy merítve, le vagy fedve, fel vagy töltve. Az ószövetségben nem volt itt a Szentlélek, csak néhány alkalomkor, próféták, stb. csak Pünkösd után van itt folyamatosan a Szentlélek.

Két kérdésről szeretnék beszélni:

1.    Mi a Szentlélekkeresztség bibliai alapja?
2.    Hogyan kell előkészülni a Szentlélek betöltésre, a nyelvek adományának elnyerésére?

1. Mi a Szentlélek keresztség bibliai alapja?

a. )    Jézus utolsó szavai:(búcsúkor a legfontosabbat mondjuk.) Kiárasztom rátok Atyám ígéretét. Maradjatok Jeruzsálemben, addig, amíg ERŐ nem tölt el benneteket a mennyből. (Luk. 24-49)

b. )    Jézust kérdik mennybemenetele előtt az apostolok: Mikor állítod helyre Izraelt?
-Az időt, a körülményeket az Atya szabja, DE AMIKOR LESZÁLL RÁTOK A
SZENTLÉLEK, ERŐ TÖLT EL BENNETEKET, TANÚIM lesztek a föld határáig (Apcsel 1,8)
c. ) Amikor eljött Pünkösd napja, együtt voltak, egyszerre heves szélvész zúgása támadt, betöltötte a házat, majd lángnyelvek lobbantak, és szétoszolva ereszkedtek rájuk. Mindnyájukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, ahogy a Lélek indította őket. (ApCsel 2,1-4)

Jézus az, aki bemerít minket. Ezt mind a négy evangélista mondja:

Mt 3,11 Én vízzel keresztelek, de ki utánam jő, Ő Szentlélekkel és TŰZZEL fog keresztelni titeket. Márk 1,8 ugyanezt mondja, Lukács 3,16 szintén.
Jn 1,33: Akire látod a Szentlelket leszállani, és maradni, Ő fog Szentlélekkel keresztelni.
Jn 16,17 Fontos volt, hogy Jézus felmenjen az Atyához, hogy a Szentlélek eljöjjön. Most itt él a földön, és visszatartja a sötétség erőit, nehogy leigázzák a földet. (Jn 20,22)
Jézus feltámadása után megjelent az apostoloknak, három fontos dolgot közölt velük:
-Békesség nektek, - Ne nyugtalankodjék szívetek, - Rájuk lehelt: Vegyétek a Szentlelket. Szellemük életre kelt (Analógia: I Mózes 2,7 Isten rálehelt az agyagra, és az életre kelt.)   

Fontos: Vesztek erőt!

Ha hiányzik az erő az életünkből az ok az, h. távol tartjuk magunkat Istentől.
Ha pedig eltölt a Szentlélek, bennünk is erő lesz. Számítsunk kirobbanó ERŐRE, és ezért tudunk imádkozni betegekért, prófétálni, démonokat űzni, stb. Mindez csak akkor működik, ha hiszünk abban, hogy bátran mehetünk Isten trónja elé.

Mit kell tennünk?
Megnyílás kell: Mindezt el kell fogadnunk. Ha nem vagy tudatában Isten erejének benned, ha nem nyílsz meg, nem hiszel, nem történik semmi, egy beteg se gyógyul.
A megnyílás azt jelenti, hogy beengedem Isten Szellemét, mert Ő nem erőszakos, és nem fog leigázni, Ő csakis szelíden érint meg.

Hamarosan beszélni fogunk egy nyelven, amit nem ismerünk. Ez lehet létező nyelv a négyezerből, plusz   nyelvjárások, lehet ismeretlen nyelv. A szellemem (a saját halhatatlan lelkem – A Szerk.) beszél Istenhez, a természetes elmét kikerülve. (A természetes elme Isten ellen van. Róma 8,7) A természetes elme ellenőrizni akar mindent, amit mondok. Mindent az elme gondol ki, a nyelv azután kimondja. Most el kell vágnom ezt a zsinórt, és nem szabad az elmével törődni.

Amikor újjászületek, akkor megkapom Krisztus értelmét, vagyis felfogom Isten gondolatait, akaratát, és ez nem az elméből jön. Vagyis nem butulok el, Isten világítja meg elmémet. Mindenki tapasztalta már, hogy ha imádkozik, hirtelen jönnek gondolatok, felismerések: Isten szól hozzánk.

A nyelveken szólás sem az elmémből jön, ne gondoljak arra, hogyan lesz és miért, mert a Szentlélek adja a szavakat a nyelvemre, és a bensőmből az élő vizek folyamai ömlenek majd, mert hiszek. ( Jn 7,38 : Aki hisz bennem, annak bensejéből...) Később imádkozhatok azért, hogy meg is magyarázzátok, mit szól a Lélek. (1 Kor 14-17)

1.    A természetes elme
Ez foglyul ejtheti a szavakat, amiket a Szentlélek adni akar. Ezért kérem, legyünk olyanok, mint a kisdedek, akik bátran gőgicsélnek! „ Ha nem lesztek olyanok, mint a kisdedek, nem mentek be az Isten országába..."

2.    Helytelen nézet
„ A nyelvek adománya nem mostanra szól". Tévedés: Jézus Krisztus tegnap és ma ugyanaz. Megnyugtatok mindenkit, aki akar, az szólni fog.

3.    Okkult generáció (Okkultizmus a családban)
MTörv 18,10-12: Semmi közöd ne legyen a jövendőmondókhoz, ne legyen köztetek varázsló, tenyérjóslás, horoszkóp, spiritizmus, se titokfejtő, se halottidéző, átvitel a tűzön. Ezeket utálja az Úr. Ne legyen otthonodban erre utaló kép, faragvány (pl. Buddha szobor) (MTörv 7,26) Lehet hogy a szülők keveredtek ilyesmibe, ezt meg kell tagadni. (Gal 3,13 Jézus megváltott a törvény átkától. )

4.     Félelem
5.    Hitetlenség, humanizmus: magamban bízzak, ne Istenben
6.    Bűnben vagyok
7.    Nem tudok megbocsátani, de elég az is, ha a keserűség szelleme van bennem


Miután lehívtuk a Szentlelket, az imádság után rögtön kezdünk nyelveken beszélni. Megkönnyebbülést fogtok érezni.
Hogy az elme ne ellenőrizzen, mondjatok néhány buta szót magatoktól. Ta Ka Sa Eranda vagy akár ABBA, Atyám, tegyetek hozzá 1-2 szótagot, és aztán meglepődtök, hogy ömleni fog belőletek az új nyelv.
Senki ne figyelje a másikat, mert ő más nyelvet fog kapni! Érdemes behunyni a szemeteket, és csak a Lélekre figyelni.

1.    Ne félj, a Szentlélek nem igáz le, nem vesz birtokába (ha kényszer, vagy transz, az nem Tőle való).
2.    Az erő, amit kapunk, a bizonyságtételhez szükséges erő: életünk lesz bizonyság.
3.    A szellemünk nyitott lesz Isten felé. A Szentlélek elmondja nekünk, amit Istentől hall.
4.    Isten mindenben benne van, bennünk is, de eztán érezhető lesz jelenléte.
5.    A nyelvet nem értjük, de az ima sokszor arról szól, amivel tele lesz a szívünk: pl. imádat, dicsőítés, kérés, ráhagyatkozás.
6.    A Szentlélek segítségünkre siet, kimondhatatlan fohászkodásokkal, mivel mi sokszor nem is tudjuk, miért kellene imádkozni, megteszi ezt a Szentlélek bennünk.
7.    A nyelv önmagában nem tesz jobbá: ha nem szólok nyelveken, bemehetek a mennybe, ha beszélek, és bűn van bennem, akkor nem.
8.    Szeretetet kell kifejeznünk mások felé. Ez a legfontosabb. Bírálni, ítélkezni nem szabad.
9.    Hinnünk kell, hogy eljön, mert a hitetlenség eloltja a Szentlélek Tüzét.
10.    A Szentlélek ajándékai főleg közösségben jönnek el.

Különbséget kell tenni a Szentlélek ajándékai és gyümölcsei között.

I Kor 12 Ajándékok:
A bölcsesség, a tudomány,a hit, a prófétálás. A szellemek elbírálásának képessége. A gyógyítás, a csodatevő hatalom, a nyelveken szólás, és annak magyarázata.

Gal 22,23 Gyümölcsök:
Szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség. Jóság, hűség, szelídség, mértékletesség, béketűrés.

Az ajándékok az enyémek, működhetnek akkor is, ha bűnben vagyok, mert Isten nem vár addig az ajándékaival, amíg méltó leszek, de ha bűnben maradok, az borzasztó, de attól az ajándékok még működhetnek. (Pl:  részeg prédikátort hordágyon vittek szolgálni, mégis csodás gyógyulások voltak.)   

A gyümölcsök a Szentléleké. Ha elfordulok Istentől, a gyümölcs eltávozik, az ajándék megmaradhat, de!!! Jézus ítélete: Gyógyíthattok, űzhettek démonokat, de ha a lélek gyümölcsei nincsenek meg életetekben, akkor azt mondom majd, nem ismerlek titeket.
Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy ha Isten szava kimegy, nem tér vissza üresen. Megöntözi a földet, magot ád a magvetőnek.
Ha pedig megvan a gyümölcs, de nincs ajándék, akkor nincs ERŐ!!!
Mindkettőnek jelen kell lennie életünkben.

Milyen módszerrel lehet elnyerni a Szentlelket?
Nincs módszer, amivel kötelezhetnénk a Szentlelket, de mégis tudható a Szentlélekről néhány dolog.
   Engem a következőkre tanított: Misén voltam, amikor az Úr elém hozta (vagyis eszembe jutott) egy barátnőm, aki nem hisz az Oltáriszentségben, a Bibliában, nem hiszi, hogy Jézus feltámadt, hogy megváltott. Egyedül az Atyában hitt, ma már benne sem, csak a Teremtőben. Eladta nyugati kocsiját, vett egy Trabantot, és a többit odaadta a szegényeknek Egyszerűen él, jövedelmét szétosztja.
   Hirtelen akkora szeretet támadt bennem, lelki nyomora annyira megindított, hogy lélekben átölelve, könyörögni kezdtem az Atyához, hogy irgalmazzon neki, mert csak ez a kis cérnaszál van még, és ha elszakad, elkárhozhat. De úgy könyörögtem, mint még senkiért, hogy ha nekem adna valamit a szolgálataimért, akkor neki is pontosan ugyanazt adja, és ha nem könyörül rajta, akkor rajtam se, annyira szerettem őt. És akkor megláttam, hogy én pontosan olyan nyomorék vagyok, mint ő, mivel én ugyan hiszek, de mégsem osztottam el javaimat a szegények között, ahogy Jézus kérte, és akkor úgy álltunk ott, az Atya előtt, mint két nyomorult tékozló lánya.
   És akkor hirtelen leszállt a Szentlélek, elborította egész testemet is egy fentről jövő erő, szeretethullámokban jött. Háromszor, áramszerű boldog jelenlét járt át, Isten megtapasztalása, hatalmas öröm, elfogadottság. Az egész kápolna is tele lett jelenlétével. És akkor tudtam, hogy ott, akkor, kegyelmet találtunk Istennél. Kérdeztem később, miért volt ez? Hisz imádkoztam én már szépen máskor is!
- Mert szeretted testvéredet, és megaláztad magadat. Ezért ajánlom mindenkinek a figyelmébe, a szeretet vonzza le a Szentlelket, és szükséges az alázat is.

Kihívom a megszólalni kívánókat, mögéjük azokat, akik tudnak nyelveken.
1.    Bűnbánat. Mindenki csöndben, és figyelje, mit hoz elé a Lélek, ami nem tetszik Neki. Személyes dolgok, de azt megvallhatjuk, hogy megtagadjuk a harag, keserűség, az elutasítás, a félelem szellemét. IMÁDKOZZAK: Jézus, kérlek, bocsáss meg mindenért, amivel megbántottalak. Ekkor minden menekül, az ördög is, betegség is.
2.    Minden haragot el kell engedni. Mondjuk együtt: Mindenkinek megbocsátok, Jézus Nevéért. Elengedem a keserűség szellemét, Jézus Nevéért
3.    Behívom életembe Isten szeretetét. Forduljunk a szomszédunkhoz:
Szeretlek téged Jézus Nevéért.   
4     Most elmondjuk az üdvösség imát:
Hiszem, hogy Jézus Istennek Fia, Hiszem, hogy meghalt az én bűneimért, hiszem, hogy feltámadt a halálból az én üdvösségemért. Úr Jézus, behívlak az életembe, légy az én Uram, légy az én Megváltóm, Légy az én Gyógyítóm. Megvallom, hogy Te vagy az én Uram, Te vagy az én Megváltóm, Te vagy az én Gyógyítom. És én meg vagyok váltva, Jézus szent Vére által. Ámen.

Ezáltal szellemünk újjászületett, Jézus megérintette, és magának lefoglalta azt

Most már lehívhatjuk a Szentlelket: AZ ATYÁHOZ fordulunk.
Én még megkérem a Szűzanyát, az Atyaisten legkedvesebb Leányát, a Fiú Anyját, és a Szentlélek Jegyesét, jöjjön közénk, és imádkozzon velünk, mert ahová Ő lép, ott a Szentlélek. (Keresztelő János anyja méhében megkapta, amikor Mária megszólalt.) Ő ott volt az angyali üdvözletnél, jelen volt a születésnél, ott volt a kereszt alatt, amikor beteljesedett megváltásunk, ott volt Pünkösdkor az Egyház születésénél. Mondhatom, hogy hozzá hazajár a Szentlélek, valójában elválaszthatatlan Jegyese. A Lélek minden ajándéka hatalmasan működik benne, lásd a Katolikus Egyházban egyedül ő gyakorolja a gyógyítást, a csodatevő erők munkáit.
Isten tervében fontos, hogy Mária velünk legyen.

IMA Máriához:  ...  

Ima az Atyához:

Drága Mennyei Atyám, dicsőítünk és áldunk Téged, hálát adunk Neked Jóságodért. Jézus azt mondja a Bibliában, hogy bármit kérünk tőled az Ő nevében, Te megadod azt. Most hittel, Jézus Nevében imádkozunk hozzád.

Te azt mondtad a Bibliában: ha ti gonosz létetekre tudtok jót cselekedni, és gyermekednek, ha kenyeret kér, nem adtok követ, hogyne adná oda a Szentlelket Mennyei Atyátok mindazoknak, akik azt kérik.
   Drága Mennyei Atyám, most bűneinket megbánva, mindenkinek mindent megbocsátva, egymás kölcsönös szeretetében kérünk, hogy küldd el nekünk a Szentlelket.
Köszönjük Atyám, hogy
Hisszük azt, hogy a Te szavaid igazak, és leszáll reánk a Te Szentlelked.
   Most pedig hitünk jeléül nyelveken fogunk imádkozni, és dicsőíteni Téged úgy, ahogy Szentlélek adja a kiejtést.

És most vegyetek egy nagy levegőt, és kezdjünk el imádkozni!

---

Zselepszki Fábián kármelita atya karizmatikus imacsoportjának egyik tagja küldte el írásban azt az Istentől kapott próféciát, amit annak idején a csoport számára kapott. A történteket később az atya többször is kiprédikálta Isten dicsőségére.

1997 decemberében, késő este, Fábián atya telefonált a Keszthelyi Kármelből, hogy imacsoportjuk egy kétségbeesett családért imádkozik, akik mindenüket elvesztették, és ha hamarosan nem jön valami segítség, földönfutók lesznek. Arra kért, hogy most imádkozzak velük, mert nincs válasz az imákra. Ha kapok üzenetet, mondjam meg.
Azt feleltem, nem hiszem, hogy lenne, fáradt vagyok már, nehéz nap után, és nincs a fejemben semmi, előre is bocsánatot kérek, de nem fogom őt visszahívni.
Mindenesetre imádkozni mentem Jézus elé. Ahogy Elé helyezkedtem, már halottam is a következőket, olyan erővel és gyorsan, hogy alig tudtam írni:

Drága Gyermekeim!
Én, Mennyei Atyátok hajolok le, és szólok hozzátok. Nagyon mélyre kell hajolnom, mert a kétségbeesés mélységébe estetek. Reményetek, szívetek összetört, és bezárult az ajtó azon az úton, melyen haladtatok. Kezetek a kilátástalanság sötétjében tapogat, mint a vak, aki nem tud átmenni az úton egyedül.
De Én ott vagyok mellettetek! Ragadjatok meg engem a Hit erejével, a bizalom kezével az imádás illatával, és a ráhagyatkozás odahajlásával.
Sosem voltatok még ennyire közel Hozzám, mint most, mikor szívetek összetörve könyörög. Amikor nem szorít Engem háttérbe a siker csillogása, fontos tennivalóitok lázas üteme.

Találkozni akartam veletek, vágyódom szívetek után. Engedtem, hogy néhány ajtó becsukódjon, hogy megálljatok, és megpihenjetek a Szívemen. Vágyódom arra, hogy az Első legyek számotokra, és az Utolsó is. Hittel nyújtsátok nekem bizalmatok kezét, és Én kezembe veszem összetört szíveteket, oly gyöngéden, amelyről fogalmatok sem lehet.

És ha azt mondanátok nekem, hogy nem bánok semmit, Te egyedül elég vagy nekünk, nagyobb dicsőséget szereztek nekem, mint angyalaim. Ha ilyen lelkiállapotban is imádnátok, és dicsérnétek Engem, boldoggá tennétek!
Tudjátok mi az, egy Istent boldoggá tenni? Minden más megadatik nektek százszorosan a földön, és az örök élet is.

Ekkor Jézus szólt: Ennél a családnál legfontosabb a ráhagyatkozás, és az imádás áldozata.
Holnaptól kezdve kezdjék a napot félórás imádással, hálaadással és köszönettel. Majd ezután menjenek nyugodtan szokásos útjaikra.
A harmadik napon Jézus kereszthalálának és feltámadásának érdemeiért az utak Isten akarata szerint megnyílnak. 

(Hívtam az atyát. Fábián atya!  Hogy mondjam meg, és ha nem így lesz? Kiábrándulnak mindenből,  rosszabb lesz. És persze azt sem tudom, hogy milyen gyorsan tárulnak ki az utak. - Ez az én hitetlen megjegyzésem, mondtam neki, de ő ragaszkodott hozzá, hogy átadja ezt az üzenetet.)
 
-  Atya! Van még tovább! Fontos, hogy tudassad velük, addig mennek jól a dolgok, amíg ezt az imádást megteszik. És ha elhagyják, az ajtók becsukódnak ismét.

Az atya mondatról mondatra ismételte meg nekik az üzenetet. Igen meghatódtak, és megígérték, hogy megteszik, amit Jézus kért.
Egy hét múlva jött a hír, a család egy pap barátja örvendezve, messziről kiáltva ezekkel a szavakkal üdvözölte Fábián atyát:


 A családnak a harmadik napon váratlan találkozás révén, lehetősége támadt, és megmenekültek a felszámolástól. Fábián atya pedig a prédikációiban több helyen elmondta ezt, hogy milyen jó az Úr, persze a nevem említése nélkül.

Fábián atyát 1998. január 19-én felhívtam, hogy nekem többször előhozza Jézus, hogy az imádást, reggelente ne hagyják el, és ne fakuljon az meg! Mintha elmaradt volna, vagy lanyhult volna…  De ne féljenek, kezdjék el buzgón újra, Jézus végtelenül jó. Nem számolgatja botlásainkat, de várja szeretetünk megnyilvánulásait.

---

Az alábbi csodálatos kegyképről túl sok adatot nem tudunk közölni.

Mivel e sorok írója is csak egy foto eljárással készült másolatot látott, és a fénykép készítője, ill. keretezője láthatóan módosított a kereten, így a pontos méretét sem tudjuk, de az eredeti mérete kb. 80*100 cm.
Ismert szolgálatát valamikor az 1950-es években kezdte egy kis szükségtemplomban. Nem tudjuk, ki festette és mikor. Magánszemély adományaként került oda. A plébános atyának valamiért nem tetszett, ezért festetett egy másik kármelita Szűzanya képet, ezt pedig hátulra helyeztette. Miután - egy bejárás alkalmával - az atya elöljárója kifogásolta, hogy két Kármelhegyi Szűzanya kép van a templomban, el kellett távolítani. Csak éppen nem volt hová, mert plébánia nem volt, az atya albérletben lakott, így a kép kikerült a látókörből.

Hogy miért ragaszkodunk a kegykép elnevezéshez? Mert ehhez a képhez valóban különleges kegyelmek kötődnek.
A kép első ránézésre egy „kék Madonnát” mutat, a gyermek Jézussal a karján. Kezében egy skapulárét tart, ami arra utal, hogy kármelita ábrázolás.

Két feltűnő dolgot észlelhetünk. Az egyik, hogy Máriának van koronája, de Jézusnak nincs. A másik, hogy a Szűzanya szeme csukva van! Az anyaság boldogságának csodálatos belső átélése látszik rajta. Ezért is jutott eszünkbe Nagyboldogasszony napján bemutatni ezt a gyönyörű képet.

A csodák a kép eredeti szolgálati helyén kezdődtek. Először egy buzgó hívőre nyitotta ki csodálatos, ragyogó, szép  szemét. Plébánosa aggódott a híve mentális épségéért, mert ő nem látott semmit. Utána azonban többen is látták, többek között egy kármelita atyát részesített ebben a kegyelemben a Szűzanya. De "megnézte" a templom takarítónőjét is, aki bigottsággal nem volt vádolható.

Ennyi talán elég is lenne egy Mária képtől. De... Ennek a képnek a másolata ugyanígy „viselkedik”! Mária lélegzik és mozog a szemhéja, félig kinyitja a szemét, integet az ujjával, vagy éppen könnycsepp gördül ki a szeméből.
A kis Jézus is feléled! Integet a kezecskéjével, mozog a szája, mintha beszélne. Néha még a kis, asztali képen (13*18 cm-es) is látszik mozgás, de nem vehető ki jól.
Kérdezhetik rögtön: mindenki látja? Természetesen nem, és aki látja, az sem látja bármikor.
Íme, a kegykép:


A képre klikkelve teljes méretben jelenik meg, és abban a formátumban le is tölthető. A minősége sajnos nem tökéletes, mert egy szórólapról készült másolat. (A Szerk.)

---

Történetemnek két olyan tanulsága van, ami miatt érdemes elolvasni. Az egyik, hogy Jézushoz csak a szeretet útján lehet közeledni. (Mt 22,37-39 és Lk 19,27) A másik annak felismerése, hogy senki nem mehet az Atyához, csak Jézus által. (Jn 14,6)

A viharos társadalmi változásokban súlyosan megsérült családban születtem. Ráadásul anyám beteges volt. Nehezen és nagy szegénységben éltünk, bár utóbbi akkor fel sem tűnt, mert mások se voltak feltűnően gazdagok a falumban.

Hatéves koromtól jártam hittanra, és attól kezdve buzgón ministráltam is. Szerettem a templom békéjét, és szorgalmasan próbáltam megérteni és megközelíteni Istent. Zavart, hogy a környezetemben tapasztalt hitélet rutinszerű volt. Kire tekinthet ilyenkor egy gyerek? Nyilván az atyákra, tőlük várja a tanítást. Beszéddel és főleg példával. Sajnos, nem éreztem erös hitet az atyák egy részénél sem, bár kitartásuk az üldöztetés viszonyai között imponált.
Láttam viszont nagy-nagy hitet a rózsafüzér társaság tagjainál. Hatalmas bizalommal imádkoztak a szegény, feketébe öltözött asszonyok a Szűzanyához. Gyerekfejjel nem értettem ezt. Tudtam és láttam iszonyú nyomorúságukat. Férjüket, gyereküket elvesztették, maradék kis életüket felforgatták, tönkretették. Volt, aki szinte mindenkijét és mindenét elvesztette, nyomorúságos régi házikójában nagy szegénységben élt. És mégis határtalan szeretettel imádkoztak a Szűzanyához és imádták Szent Fiát, Jézust! Csendesek voltak, és soha nem pletykáltak. Rossz nyelvek azt mondták, könnyen járnak templomba, nincs dolguk. Ez bizony gonosz mentegetőzés volt, ami az Úr előtt aligha állt meg. Mert minden megélhetéshez szükséges élelmiszert nekik kellett a tenyérnyi kertjükben megtermelni. És aki ismert közelről öregeket, az tudja, hogy ez milyen nehézségeket okozott, és folyamatos munkával is gyötrelmes volt.

Rendszeresen imádkoztam, és - főleg esténként - a rózsafüzért is morzsolgattam. Istentől magamnak soha nem kértem semmit, csak igazi, erős hitet. De azt kitartóan. Bajba került családtagjaimért imádkoztam, de úgy éreztem, nem került meghallgatásra.

A hitem gyengécske volt, ugyanakkor tudásban növekedtem. Isten azt adta, amit nem kértem - Ő tudja, miért. Hosszú évek teltek el, és sokat tanultam.  Történelmet, teológiát és sok mást. Lett sok oklevelem és két tudományos fokozatom. A tudásom nőtt, de a hitem?

Sok volt bennem a bizonytalanság, még azután is, amikor életem derekán Isten csodálatos módon megmentette az életemet. Erről itt most nem írok. Az nem volt kétséges számomra, hogy Isten létezik. De Ki Ő, és milyen? Nem én voltam az első, aki eltévedt a szentháromságtanunk és a Szűzanyára vonatkozó dogmák felettébb bonyolult útvesztőiben.
Természetesen nem követtem semmilyen eretnek tant, de magamban kerestem: kié is az elsőbbség? Végül többévi viaskodás után arra jutottam, hogy nézzük meg a fizikai világban a szellemvilág lenyomatát. Mi, illetve Ki jelenik meg? Mert aki megjelenik, és a megjelenése igazolt és meggyőző, Ő biztosan létezik. Ez materialista módszer, meg is csúsztam rajta, de nem tanulság nélküli. Jézus jelenésekről akkor még keveset hallottam. Ha beszéltek is róla, az Egyház nem ismerte el ezeket a jelenéseket. Vassulának akkor kezdődött a végtelen folyam írása. Az első kötet meggyőzőnek tűnt, de a negyedikben már voltak olyan állítások, amik problémásak. Maria Valtortáról pedig azt se tudtam, hogy élt.

Azonban volt és van egy fixpont. Ez pedig a Boldogságos Szűzanya. Számtalanszor megjelent, hitelesen szólt, tömegek látták, köztük mohamedánok is, akik ugyan tisztelik Szűz Máriát, mint Jézus anyját (Jézust ők prófétának ismerik el), de részrehajlással, elfogultsággal aligha vádolhatók ebben az ügyben.

Ez éppen kiindulásnak nem is volt rossz, de itt megálltam. Máriát bizonyos kijelentései alapján - azt is figyelemebe véve, hogy Ő a világ Győzedelmes Királynője - gyakorlatilag isteni rangra emeltem. Keleten az Ég Királynőjét évezredeken át imádták, ha sokféleképpen és néha nem éppen prekeresztény módon, de akkor is. Kaptam konkrét segítséget is a Szűzanyától. Olyat, amikor nem volt kétségbe vonható a forrás.
Egy kicsit megnyugodtam az útkeresésben, bár éreztem, hogy valami - vagy inkább Valaki - nagyon hiányzik.

Eljött aztán a nagy próbatétel ideje. Biztos vagyok benne, hogy nem Isten tett próbára. Sokkal inkább a saját tudatlanságom vezetett abba a helyzetbe.
Egy napon megdöbbenve észleltem, hogy dől belőlem a vér. Semmit nem éreztem előtte - derült égből villámcsapás.
Gyors orvosi diagnózis: rák.  Másnap meg is műtöttek. A műtét nem sikerült, bevéreztem, éjjel újabb műtét. A szövettan rosszindulatú daganatot mutatott.  Ezt követően még négyszer műtöttek. A három évig tartó kálváriám során huszonkét kilót fogytam.
Az utolsó műtét után közölték velem, hogy menthetetlen vagyok, a daganat áttétet képező típusú, nincs remény a gyógyulásra - készüljünk föl a legrosszabbakra.

Egy dolgot nem értettem. Rendszeresen imádkoztam a Szűzanyához, aki Labouré Szent Katalinnak kijelentette, hogy aki őt kéri, azt meggyógyítja. Egyszerűen nem értettem: miért nem gyógyított meg? De még egy kis idő volt. Ezt használtuk ki. Elmentünk 2018 őszen a csatkai búcsúba. Szeretem a csatkai kegyhelyet, csodás fekvésével, kutjával, szent légkörével vonzza a hívő embert. A feleségem is támogatott - szó szerint is, mert csak úgy tudtam menni.
A gonosz mindent megtett, hogy ne érjünk oda. Az autónk - ami közismerten megbízható típus és rendszeresen szervizelt jármű volt - közvetlen az út elött elromlott egy olyan hibával, ami elméletileg lehetetlen. Menetképes maradt, de csak lassan lehetett vele menni, kockáztatva, hogy bármikor megáll ott, ahol van. Úgy döntöttem, elmegyünk. Az élet döntése volt!

Szép őszi nap sárgállott. A kápolna tornya mellett kék ég, fehér felhőfoszlányokkal. Áhítattal néztem, mikor jelenik meg a Szűzanya. De nem jelent meg.
Történt viszont valami más. A mise végén egy könyvet osztottak a hívőknek. Mindenki örömmel fogadta.  Ebben a könyvben volt Mária üzenete - nekem!
De mi is volt ez? A  találkozás imakönyve!
Később megtudtam, hogy Mirjam nővér fenn ült a völgytemplom* peremén, egy padon, fájt a lába, nem tudott lejönni. Onnan hallgatta a misét, és nézte, ahogyan a segítői osztogatták a könyvét. Tudta-e, hogy egy csoda részese lesz? Nyilván nem, de remélte, hiszen ezért dolgozott: Isten csodálatos kegyelmének bemutatásáért.

Otthon visszatértem a betegágyamba, és rögtön el is kezdtem olvasni. Nem értettem meg rögtön, miről van szó. Ahhoz még legalább egy hónap kellett, de nagyon örültem a könyvnek.
A könyv két részből áll. Az első Jézus Véréről szól. A vér misztikája nagyon kemény terület, egyáltalán nem voltam hozzá érett, noha természetesen hallottam róla. Így aztán  letettem, és egy darabig várta a könyv, hogy ismét a kezembe vegyem.
Egyszer eszembe jutott, hogy a Bibliának sem az eleje a legérdekesebb, nézzük meg, mi van hátrább. A második részben a "Jézus Szíve a mindenség erőközpontja" c. írás olvasható. Ó, ez már világos volt, és érthető. Szokatlan, de annál szebb bemutatása annak, hogy Jézus vágyik a szeretetünkre, és nem is kér mást tőlünk, mint hogy szeressük.
Ez mélyen elgondolkodtatott. Jézust mindig tiszteltem, és szörnyű halála miatt nagy részvétet éreztem iránta, de soha nem kerültem hozzá közel.
Olyan mélyen meghatottak a könyvben leírtak, hogy kimásztam az ágyamból, felnéztem a feszületre, és azt mondtam: Jézusom, én nem tudom, ki vagy te igazából. De ha csak szeretetet kérsz, akkor ezt nem tagadhatom meg. Jézusom, szeretlek!
Milyen egyszerű mondat: Jézusom, szeretlek! És milyen erős!
Hamarosan világos lett előttem, hogy Jézus valóban Isten: meggyógyított! Napról napra jobban lettem, rendbejött a gyomrom, megerősödtem, és szellemileg is magamhoz tértem.
Jobb állapotban vagyok, mint a betegségem előtt, dolgozom.

Az ember már csak olyan, hogy próbálja értelmezni, ami történt. Úgy tűnik, a Szűzanya segítsége feltételes. Aki nem szereti az Ő szent Fiát, annak nem segít? De nem utasítja el, hanem megpróbálja Jézushoz vezetni. Itt már megint Mirjam nővér jut eszembe. Mi is az alcíme a Szűzanyám, Tied akarok lenni c. könyvének? Máriával Jézushoz.
Nagy igazság ez - Mária a legjobb út Jézushoz!

És ha arra gondolunk, hogy életében mindenki szorul vigasztalásra, segítségre, jó, hogy elérhető Mirjam nővér harmadik könyve, a "Vigasztalás imakönyve".
Mindenkinek sok szeretettel ajánlom e szent könyveket teste és lelke épülésére!

Levélírónk Csatkán készítette az alábbi képeket 2018. szeptember 9-én, az ünnepi szentmisén, melyet Márfi Gyula érsek úr celebrált.


Egy nap Pió atya egyik lelki leánya azt mondta az atyának:
-Szégyellem kimondani, de azt hiszem, jobban szeretlek, mint Istent.

-Szép dolog - mondta Páter Pió. Tehát azt teszed, amit mondok neked. Szeretném, ha elmennél a legközelebbi faluba és lopnál nekem. Az asszony megdöbbent és így felelt:

-Mit mondasz Pió atya? Isten tudja, hogy ezt nem tehetem.  Nem tudom, mi történik.
Pió atya így folytatta:

-Tudom, mit mondok, menj el a faluba, és lopj nekem. Az asszony így szólt:
-Nem. Nem atyám! Nem akarok lopni. Helytelen dolog lopni. Nem tudom, hogy mi történik.
Miután harmadszor is megismételte, és az asszony ragaszkodott hozzá, hogy a lopás helytelen, Pió atya elmosolyodott és azt mondta:

-Látod, amikor azt mondtam neked, hogy Isten törvénye ellen cselekedj, megtagadtad, hogy engedelmeskedj nekem. Ezért jobban szereted Istent, mint engem.
Azért szeretsz engem, mert Istenhez vezetlek téged. Ha nem vezetnélek Istenhez, többé nem szeretnél engem.

---

1990 körül történt. Aki nem autós ember, az valószínűleg nem hallott arról a szörnyű korabeli „játékról”, amit a bomladozó társadalom alvilági figurái űztek. Rulettnak hívták, mint az ismert szerencsejátékot. A lényege: fogadást kötöttek arra, hogy egy autó a tilosban nagy sebességgel áthaladva (min. 90 km/óra), átjut-e. Ha sértetlenül átjut, nagy összeget nyer (állítólag akkor 500 ezer, sőt, 1 millió Ft-os nyeremények voltak). Ha nem, összetöri magát és a kereszteződésben szabályosan áthaladókat. Sok fájdalmat okoztak, sok családot nyomorítottak meg ezek a bűnözők.

Egyszer, kora este, a Kálvin tér közelében autóztunk. Egy teljesen beláthatatlan útkereszteződésben (minden sarkon házak vannak) zöld jelzésen akartam áthaladni. Normális, kb. 35 km/h sebességgel mentem. Valaki hatalmas erővel megragadta a jobb lábam a bokám fölött, és belevágta a fékpedálba. Olyan erővel történt ez, hogy a lábfejem előre vágódott. A szervofékes BMW úgy megállt, mintha falnak futottunk volna. Abban a pillanatban egy fekete Mercedes száguldott át a kereszteződésen kb. 100 km/h sebességgel. A mellettem ülő csodálkozva kérdezte:  ̶ Te láttad az autót?  ̶  Hogy láttam volna, teljes takarásban volt!

Otthon megnéztük, a jobb bokám fölött a lábszáron enyhe véraláfutásos nyomok látszottak, azokon a helyeken, ahol éreztem a megragadást.

Sokat gondolkodtam azon, hogy ki mentett meg minket és miért. Őrangyal? Maga a Világ Ura? Nem tudom, nem tudjuk pontosan, hogyan működik ez. De ez bizony csoda volt a javából! Az pedig különösen érdekes, hogy ebben az esetben a beavatkozás fizikai szinten valósult meg.
 
A fentieket még akkortájt jegyzetem le, amikor megmentette az Úr az életünket. Természetesen utána kerestem az okát, miért kaptunk ilyen különleges kegyelmet. A végén csak arra jutottam, hogy a kegyelem attól kegyelem, hogy nem érdemeljük ki.
Isten csodás világának a működéséről keveset tudunk, de azt tudni véljük,  hogy a fizikai világba közvetlenül csak Szent Mihály tud beavatkozni. Így aztán – tudva, hogy a kegyelem csak Istentől jöhet – azt gondolom,  Szent Mihály volt a közvetlen megmentőnk.

Sok kérdés vetődik föl ilyenkor. Nem gondolom, hogy ezekre ebben a levélben válaszolnom kellene. De az nyilván érdekes, hogy a két új életet kapott embernek hogyan alakult az élete.
Az egyik közeledett Istenhez, a másik hátat fordított Neki. 

---

Erzsébet asszony személyes ismerőse vagyok.
Molnár Gyula bácsi hozta ki őt Begyik Tiborral az Érd-Postástepi  plébániára, Mersei Antal plébános Atya meghívására. Patikai munkám és ügyeleteim mellett elláttam itt a plébániai teendőket is. Főzés, irodai munkák, ügyintézések, etc., először édesanyámmal, majd halála után egyedül.
Antal atya imacsoportot vezetett. Tagjai közé tartozott Begyik T. és barátai is.

Erzsébetke - ahogy mi szeretettel becéztük - sokszor kijött ezekre az imatalálkozókra, amelyek késő estig tartottak,   és mindig elmondta a számunkra Szűzanyától kapott üzeneteit. (Megtudtuk azt is, hogy megfigyelés alatt vagyunk.)
Erzsébet asszonyt nagyon szerettem és tiszteltem, ő is szeretett engem.
Sokat segítettem rajta, de ő még többet rajtam.
Sokszor meglátogattam otthonában, és ő is eljött hozzám.
Egyszer - már betegen - befogadott egy idős bácsit időszakos gondozásra.
Kérdeztem, miért teszi ezt, hiszen sokszor rosszul van.
„Tudod Mártikám, van még egy kis erőm, és ezt ki kell adnom a felebarát szolgálatában.”
Majd hozzá tette, hogy amikor ételt készített, valami kis porszemcse esett abba, amit át akart nyújtani.   Ekkor Jézus megszólalt:  
 - Nekem is így adnád?   
„Elszégyelltem magam, adtam  másikat.
Jézus így tanított, hogy bármit teszünk testvéreinknek, Neki tesszük.”
Erzsébet sokszor testvérkémnek szólított engem is és másokat is.

Erzsébet tanít engem
Ügyeltem a patikában, amikor meglátogatott, gyógyszereket adtam neki. Beszélgettünk.
Erzsébetke -  kérdeztem - az Úrjézus olyan jó, megbocsátó, szeretetteljes, de milyen az, amikor Istensége megnyilatkozik?
 -    Gondold csak el - felelte - most itt az irodában, hirtelen kinyílna magától az ajtó, és egy óriáskígyó jönne be.  Megdermednénk a félelemtől, lélegzetünk is elállna.
 / Mindketten tudtuk, hogy csak egy szituációt vázol, nem Istent hasonlítja kígyóhoz /
 Isten fensége oly hatalmas, félelmetes, hogy ha nem éreztetné szeretetét, nem tudnánk azt elviselni.  Bizony rettentő a megátalkodott bűnösnek az élő Isten kezébe esni.
 -    Azért mondja az Írás, hogy hegyek omoljatok ránk? Inkább a pusztulás, mint az igazságos Istennel való találkozás? Talán Isten a pokolba sem küld senkit, hanem magától megy a lélek oda, mivel nem tudja elviselni fenségét, és hatalmát?
 -  Így van. – mondta.
Azóta sokszor gondolkodom Isten fenségéről, hatalmáról, igazságosságáról... Bármi jót teszek is, semmi sem elegendő, hiszen Jakab apostol szerint, aki a törvény legkisebbje ellen vét, az egész törvényt megszegi. Nem lehet itt megfelelni cselekedetekből. Egyedül lehajoló jóságában, és lángoló, / Mária Szívének lángja Jézus / megváltó szeretetében bízom, mely itt a földön megelőzi igazságosságát.

Erzsébet szigorú hozzám
Nagyon megsajnáltam egy szegényt. Sok ajándékot és pénzt vittem nekik, kedvemért a férfi évtizedek óta végre meggyónt. Lelkiatyámnak nem tetszett a dolog, de nem hallgattam rá, gondolva, hiszen jót cselekszem!  Egyszer Erzsébet váratlanul kijött hozzám, és igen szigorúan mondta: Jézus üzeni, hogy látogatásaimat azonnal hagyjam abba, mert az bűnre vezethet. Megrémültem, és abba hagytam. Később kiderült, mi mindentől is menekültem meg.

Jézus szigorú, a Szűzanya irgalomra hajló hozzám
Erzsébetet kérdeztem:
-    Miért van az, hogy annyi kegyelmet és szeretetet kapok a Szűzanyától, annyira a szívembe égett, hogy ha lelkem legmélyét néznénk, ott Ő található. Minden más „rárakódott„ ráépült.  Szeretete átkarol, még sincs üzenet senkinek.
-    Te olyan könnyen elesnél, a Szűzanya megkönyörült rajtad, és azt mondja,     hogy ez neked a „Mindennapi kenyér.”

Erzsébet közben jár értem a Szűzanyánál
Harmincan dolgoztunk a gyógyszertárban. Valahogy kilógtam közülük, nem mondom, hogy hiba nélkül. Megpályáztam egy önálló vezetői állást. Igen ám, csakhogy sokan mások is. Jó barátnőm elment a párttitkárhoz, hogy ne adják nekem az állást, mivel templomba járok. Elfelejtette megemlíteni, hogy ő is ott ül a közelemben. Kilátástalan volt.
  Kértem Erzsébetkét, említse meg ügyemet a Szűzanyának.
Azonnal válaszolt: Ne félj, Szűzanyának ezt a rózsáját  Jézus nem engedi bántani.
Hivatott a párttitkár. Nekik vallásos, megbízható emberekre van szükségük!

Erzsébet közben jár családomért
   A szereplők odaát vannak, elmondhatom. Húgom életének legnagyobb válságába került, testileg, lelkileg kilátástalan lett élete. Férje ott hagyta, két kisgyerekkel, lelkileg összetört, gyenge hite is végképp. A férj követelte azonnal a ház felét - mivel újra nősül - amit legnagyobb részt a családunk épített, ő viszont dolgozott rajta.
   Mondtuk, kevés pénzt tudunk csak adni, húgom lemond a gyerektartásokról, csak ne kelljen kiköltözniük a házból. Beleegyezett, majd az ügyvédnél visszavonta az egészet, és követelte a pénzt, különben bíróságra megy. Húgom azt mondta, nem hisz Istenben, mert nem segít.
  
Miatta mentem el Erzsébethez.
Őbenne az volt a csodálatos, hogy bárki kérte imádságát, azonnal megígérte. Minden bánatban szívvel-lélekkel részt vett, és a legapróbb részlet is érdekelte. Kértem, járjon közben Jézusnál, hogy utaljon ki valami lakásmegoldást húgomnak, én vállalok böjtöt, éjszakai virrasztást érte. ( Mivel láttam, hogy  Erzsébet mennyit böjtölt és virrasztott, gondoltam, ez az útja a teljesülésnek.)
    Erzsébet azt válaszolta, hogy ez reménytelen, mert Jézus nem foglalkozik lakásügyekkel, neki a lelkek megmentése a fontos.
Szomorúan hallgattam, amikor Erzsébet hirtelen így folytatta:
-    Jézus most szól neked:
Elintézem, de csakis azért, hogy húgod megnyugodjon, és tudjon imádkozni, és Felém közeledni. Ügye a jövő héten rendben lesz.

Számodra  pedig azt mondja:
            Nem kérek tőled sem böjtöt, sem virrasztást, mivel annyi mindent csinálsz, nem lehet többet rád terhelni. Tőled csak azt kérem, hogy reggeltől estig Velem legyél.  Semmi mást.

   Meghatódtam hihetetlen jóságán, amit Erzsébet fohászának köszönhettünk, de szorongtam is, mi lesz, ha mégsem intéződik el az ügy a jövő héten. Testvérem végképp hitetlenné válik. Legfeljebb szégyenben maradok, de ha nem mondom el, akkor azt mondja majd, véletlen szerencse.

Elmondtam hát, és azt is, hogy Jézus ennyire szereti, és ilyen fontos Neki hogy közeledjen Felé! ( Arra gondoltam, ez olyan, mint a Szűzanya néma kérése a kánai mennyegzőn. )  Tudtam, hogy Erzsébet kérése mögött ott állt a Szűzanya.
   Két nap múlva a férj felkereste, hogy mindenbe beleegyezik. Húgom  megrendült, mély lelki életet élt, sokszor hitet tett megtéréséről, életében csodáltam és felnéztem rá.
Erzsébet így szerzett egy szent életet Jézusnak.

Erzsébet és a Kármel
   Mersei Antal atyát úgy helyezte a püspök a postások kérésére Érd-Postástelepre, hogy ott semmi sincs, se plébánia se templom: fiam, csinálj, amit tudsz.
   40 évig akart templomot építeni, de a kádári idők alatt sose kapott engedélyt. Egy kerti, fal nélküli kuglizóból alakítottak ki szükségkápolnát. Bővíteni sem szabadott.
   Mikor azon gondolkodott, mi legyen a titulusa, váratlanul  csomag érkezett a budapesti Kármelből. Elhatározta, hogy a kápolna védőszentje a Kármelhegyi Boldogasszony lesz.  Máriát igen szerette, jó Anyánknak hívta, aki a háborúban többször megmentette.
   A skapuláré, az első szombatok, a Mária tiszteletnek ezek a kézzel fogható jelei segítenek a rám bízottak lelkébe plántálni Máriát, és általa Jézust - mondta többször.
    Majd jött  egy idős szerzetes atya, Horvát János minorita, hogy neki megjelent a Szűzanya 1969-ben a kápolnánkban, és azt kérdezte tőle: „ Miért nincs itt Kármelem? „
   Ezek után elmentünk Fatimába, majd Kondor Lajos atyával  a kármelita Lúcia nővérhez,  akivel a konventben személyesen is találkozhattunk. Az atya azt tanácsolta, hogy írjam le kéréseinket, és hogy mit akar a Szűzanya nálunk, mivel kételkedtünk. Lucia nővér majd imakönyvébe teszi, és megkérdezi a Szűzanyát. Így is történt. Ahogy haza érkeztünk, megjött a válasz. Postán vártuk, de az égieknél gyorsabb az üzenetváltás.

 Egyszerre az a meggyőződésünk támadt, hogy a kármel elsősorban  nem kőfalat, templomot jelent most, hanem lelkiséget .
Ez olyan hirtelen jövő, olyan erős világosság volt, hogy szinte beleszédültem.
El is rohantam Erzsébethez, hogy igaz-e ez a dolog, vagy ámítom magamat is? A kis kerek asztalnál ültünk egymás mellett, amikor feltettem neki a kérdést. Tűnődni akart éppen, de rögtön abba hagyta.

Most szól a Szűzanya – mondta.
Kéri, hogy újuljanak föl a kármelita harmadrendek az egész országban, minél gyorsabban, és minél nagyobb számban. Ne alakuljanak - magyarázta Erzsébet, hanem újuljanak! Szűzanyának ez a kérése benne van Erzsébet naplójában is. Nekünk pedig az i-re volt a pont.
Ezután Antal atya kármelita imacsoportot alakított lelkes tagokkal, amelyre Erzsébet is sokszor eljött. Elmentünk Attyapusztára, és a kármelita atya előkészített minket a harmadrend felvételére.
   1992-ben pedig felépült a Kármelhegyi Boldogasszony gyönyörű, áhítattal teli, családias templomunk is, amit Takács Nándor püspök kegyhellyé nevezett ki körlevelében.

Erzsébettel  betegsége idején
 Nagy fájdalmai voltak, nem akart kórházba menni, hogy tudja végezni, amit a Szűzanya rábízott. Igen erős fájdalomcsillapító kúpokat készítettem neki, amikért többször eljött.
Mondta, tudja, hogy rákos, mert a fájdalom „cikázik” benne föl és alá, de dolgoznia kell még, és ezt csak ezekkel a csillapítókkal bírja.
    Később, amikor újra  kértem, menjen orvoshoz, és szedjen erre gyógyszert, azt mondta nekem, elhatározta, hogy semmilyen gyógyszert nem fog bevenni.
Mondtam a szokásos szöveget, hogy testünkre kötelesek vagyunk vigyázni. De Erzsébet igen karakán és váratlan fordulatokkal volt mindig teli, sosem tudhattam  mi következik nála.
Nem kért gyógyulást tudomásom szerint.
Így válaszolt :
-    Megkérdeztem Jézust, bűn-e ha nem veszem be a gyógyszereket? 
-    Jézus azt válaszolta, hogy nem, mivel az embernek szabad akarata van,
      ezért  erre nem kényszeríti, választhat.  

Rövid idő múltán meglátogattuk és fájdalomtól összeroskadva találtuk.
Azonnal kórházba kell menni! - mondtam, és most már nem tiltakozott.
Betettük a kocsiba.
Igen, de hová? Se körzeti orvos, se beutaló.
Találomra indultunk a városba miközben egyre gyengébb lett.
-    Menjünk a tétényi úti  kórházhoz  -  javasoltam. 

Őt a kocsiban hagyva, hátha tovább kell mennünk, megkerestem a főorvost, bemutatkoztam,  gyógyszerész vagyok, hozzátartozóm súlyos beteg,  kértem fogadja be, amit - adományomat elfogadva - meg is tett. Erzsébet ágyba kerülve panaszkodott, hogy igen fázik, kérte hozzak neki plédet.
   Megígértem, de az üzletek zárva voltak, mire haza értem annyira elfáradtam, hogy nem mentem vissza.
  Másnap vittem korán, szégyenkezve.
-    Nem  fázom már - vígasztalt, a Szűzanyának panaszkodtam,  rám terített egy meleg takarót, éreztem a súlyát.

A kórházból rokona vitte haza
Ott is meglátogattuk egy késő esti órában.
Amíg a rokonával beszélgettünk, aki nagyon kedves volt, megjelent Erzsébetke, négykézláb kúszva, véresen, rettenetes állapotban, és kérte, hogy azonnal vigyük el, hozzám akar jönni.

 -  Késő este van, mondtam, holnap érte jövünk, addig összeszedik holmiját.
 -  Nem, azonnal vigyük, hátha holnap már nem lehet.
    A háziak beleegyeztek a kívánságába.

Nem kell semmi holmi! Így megint betettük a kocsiba, elindultunk Érd felé.
Istenem,  fohászkodtam, de nekem holnap munkába kell állnom, a plébánián is dolgozom,  nincs aki ápolja, meg kellene szervezni előbb.    

 Törökbálinthoz közeledve eszembe jutott a Hámori család, Angyi és Ali bácsi, ez a két szeretetreméltó ember, ők otthon vannak, és nagyon szeretik őt.
Kérdezzük meg őket!  Ali bácsi nem volt otthon.
Beleegyezését  kértem Erzsébetnek, várhatunk-e,  amíg haza jön, ha nem vállalják,  akkor megyünk hozzám, majd megoldjuk. Jónak látta.
    De a Hámori család nagy szeretettel ápolta haláláig.
Ma kápolna van azon a helyen. Szentmisék és szentségimádás.



Ekkor láttam a „Szentháromságot”, előtte állva.

Nem személyek voltak emberi alakban, hanem óriási erőközpont, amely nem tétlenkedett: hullámzott, alkotott, egymásba ömlött, mintha alakuló galaxisokat látnék.
Nem gépies erők, vagy atomenergia robbanás, hanem élő, és kimondhatatlan Szeretet egymásba ömlése volt oda- és vissza, mint zuhatagok egyesülése, de ÉLŐ zuhatagoké, amely mozgott, forrongott, mintha tengerek különböző szintről lezuhanva egymásba vesznének, hatalmas örvény kíséretében. De láttam, hogy máris született belőlük egy újonnan feltörő másik folyamtenger csendesen, amely szelíden tova úszott, és a vége sem látszott.
   Azt is érzékeltem, hogy ezeket az egymásba ömlő erőket, tengereket, nem víz alkotta, hanem a Szeretet Ősforrása és Óceánjai.

   Hatalmas örömöt éreztem, mert Ők nem csak egymással foglalkoztak, hanem tudták, hogy ott vagyok, és minden „porcikájukkal” felém irányultak, és a kegyelmek, üzenetek szeretethullámainak özönét öntötték felém.
Nem csak egy kis kegyelmecskét, vagy sugarat.
Mintha minden sugárzásukat rám és a földre záporozták volna, ahol álltam, de ezek nem értek el engem, mert egy láthatatlan falba ütköztek még előttem.
   Szeretetük akkora volt, hogy úgy éltem meg, hogy annyira szeretnek, mintha é r t e m élnének. Nem csak úgy, hogy itt egy éhező, adunk egy tányér levest, és mehet.
   Felfogtam, hogy értem vannak, és ez akkora boldogság és teljesség volt, hogy vágyva-vágytam Feléjük és meg akartam ragadni Őket. De képtelen voltam érinteni Őket.

Ekkor Erzsébet szólt hozzám:

 -  Mutatok neked egy titkot, és közelebb hozta a képet.
Ekkor észrevettem, hogy a tengerek bensejéből, azok összeömlésének méhéből egy kis csirácska született, amely egyre nagyobb lett, és láttam kinagyítva:
    A mélységből a Szűzanya jött, emberi alakban, összetett kézzel, fenséges tartással, aki a Szentháromság ölében, méhében született.

Erzsébet újra szólt hozzám:

„ - Ime az Ajtó, a Kulcs és a Zár, amely a Szentháromságot kitárja nektek.”

Ez a mondat négy titkot rejt, amit Erzsébet nyomban megértetett velem:
1.    Jézus állandóan túláradó kegyelmeket nyújt, de hiába,  én nem tudom befogadni, visszautasítom. Ezért  mindent Mária által, az Ő közbenjárására kell kérnem ezentúl tudatosan.
2.    A Szűzanya valóságosan nem itt meg ott van,: ebben a szoborban, vagy templomban, hanem a Szentháromság Ölében, ölelésében.
Mélyen átéltem azt a kapcsolatot, amely Hozzá fűzi: az Atya Leánya, ebben az ölelésben a Szentlélek Jegyese, és a Fiú Anyja.
Elképesztő kötelék ez, hiszen láttam amint a Szeretetóceánok egymásba ömlésének mélyéből született, és ott is székel azok Ölén.
3.    A legmegdöbbentőbb tanítás pedig az volt, hogy a Szűzanyát a Szentháromság értünk teremtette, hogy Őáltala közölhesse magát velünk, és elérhessen minket.
4.    Jézus ezen a Kapun lépett e világba, ezen a Kapun lép be hozzám is.
Végül én is Általa szeretnék  belépni az örökkévalóságba.
Az ítélő Bíró majd  Anyját nézi, és nem látja a rongyokat.

Nagyon hálás vagyok ezért a tanításért Erzsébetnek.

A kép eltűnt, de a tanulságok mélyen belém vésődtek. Így bármit is kérek Jézustól, nem felejtem el Mária gondjaira bízni.

Határtalan merészség lenne a részemről és hencegés, ha egy lelkiéletben oly tökéletlen kicsi és gyönge gyerek, azt képzelné, hogy Anyja szerető gondoskodása és teje nélkül életben marad, és nem lesz belőle nyomorék

Erzsébet újra megjelent álmomban

- Hol vagy? – kérdeztem
- A harmadik égben válaszolta.
Megértettem, hogy az égben növekedni fogunk, mert az élet növekedés Istenben. Jézus mondja Magáról: én vagyok az Út Igazság és az Élet, az élet pedig növekedés.
-    Mit szeretnél?
-    Imát kérni számomra kedves családért. Megmutatom őket.

Ekkor kezével intett egy hatalmas sziklás hegység felé, mire az ketté vált, közepén ott voltak elzárva, mozdulatlan, megkövülten. A hegy belseje, mintha előzőleg folyékony lett volna, a sziklák teljesen rájuk olvadtak, álltak menthetetlen dermedt fogságukban.
Felismertem őket.
-    Nézd - mondta Erzsébet – a gyűlöletük foglyai. Nem tudnak megbocsátani, újra és újra felszítják lelkükben a haragot. Kárhozat felé menetelnek, imádkozz értük.

Megígértem, de mivel féltem még a nevük említésétől is, lanyhán teljesítettem.
Sok év eltelt, mire nyugodtan tudtam imádkozni értük, és valamilyen szeretettel gondolni rájuk.

Erzsébetnek, aki nagyon fegyelmezett és önfeláldozó volt a Szűzanya kéréseivel kapcsolatban, és nagy önmegtagadó, főleg az imádság és áldozatok  terén, talán ez nem is tetszhetett, mert nem jött többet.  De tanításait szívemben őrzöm.

---

Aligha van olyan ember, akit ne érdekelne, hogyan segít nekünk az őrangyalunk. Itt most nagyszerű egyházdoktorunk, Szent Bonaventura (1217-1274) gondolatait tesszük közzé. Kizárólag biblikus alapon tárgyalja a kérdést.  Az írás hivatalosan elfogadott.



A Szentírás szerint tizenkét jótékonysági tevékenység létezik, amelyet őrangyalunk értünk tesz.

Az első az, hogy megró minket hibáinkért. A Bírák könyve 2. fejezetének 1. verse szerint: Az Úr angyala fölment Gilgalból Bételbe, és így szólt: "Bevezettelek téged Egyiptom földjéről ... Ti azonban nem hallgattatok szavamra. "

A második az, hogy felment minket bűneink kötelékei alól. A Cselekedetek könyve 12. fejezetének 7. verse szerint: Egyszerre csak megjelent az Úr angyala... Erre a láncok lehulltak a kezéről.
Mégis ezt úgy kell érteni, hogy ezt elrendelik.

A harmadik az, hogy elveszi tőlünk azokat a dolgokat, amelyek akadályozzák a jóságban való fejlődésünket, amit az Exodus könyve 12. fejezetének 12. verse is jelez: az angyal megölte Egyiptom elsőszülöttjeit.

A negyedik az, hogy korlátozza a minket kínzó démonokat. Tóbiás könyve 12. fejezetének 3. verse szerint: "Elűzte a démont¹ a feleségemtől" - mondja Tóbiás, Szent Rafael arkangyalról.

Az ötödik az, hogy tanít minket, Dániel könyve 9. fejezetének 22. verse szerint: Eljöttem², hogy felvilágosítást adjak.

A hatodik a titkok feltárása, mert a Teremtés könyve 18. fejezetének 17. verse szerint a három angyal kifejezte a Szentháromság és az Egység misztériumát, ami után Isten azt mondta: „Titokban tarthatom-e Ábrahám előtt, amit tenni készülök?”

A hetedik a vigasztalás. Tóbiás könyve 5. fejezetének 13. verse³ szerint: Bízzál, Isten nem késlekedik, meggyógyít. Bízzál!⁴

A nyolcadik az, hogy megvigasztaljon minket az Isten felé vezető úton. A Királyok harmadik⁵ könyve 19. fejezetének 7. verse szerint: Kelj fel és egyél, mert nagy út vár rád.
 
A kilencedik tevékenysége erre az útra vezetnie minket, és vissza kell vezetnie minket Istenhez.  Tóbiás könyve 5. fejezetének 15. verse szerint⁶: én vezetem, és visszavezetem stb.

A tizedik az, hogy legyőzi ellenségeinket. Ésaiás könyve 37. fejezetének 36. verse szerint: ... kivonult az Úr Angyala, és az asszírok táborában lesújtott stb.

A tizenegyedik kísértéseink enyhítése. Ezt jelzi a Genezis könyve 32. fejezetének 24. verse, ahol Jákob birkózott az angyallal, és a küzdelem után megvigasztalódott, miután elfogadta az áldást, és combcsontjának idege elsorvadt.


A tizenkettedik: imádkozik értünk és imáinkat Istenhez viszi, Tóbiás könyve 12. fejezetének 12. verse szerint. Amikor imádkoztatok, ... kéréseteket az Úr fölséges színe elé vittem stb.⁷

Mindezek a mi őrangyalunknak a hatásai, ezért engedelmesnek és hálásnak kell lennünk mind Istennek, mind a Szent Angyaloknak.


Forrás: The Franciscan Archive
http://www.franciscan-archive.org/ mise/ angel.pdf

A fordító megjegyzései:
1. A démon elűzése régi felfogás szerinti, az új magyar biblia fordításokban gyógyítás szerepel.
2. Itt Gabrielről van szó.
3. Nyilvánvaló elírás, a 10. vers a helyes hivatkozás.
4. Rafael hozta a vigasztalást.
5. Elírás, 1Kir 19,7 az utalás helye.
6. Inkább Tób 5,16; a szöveg is kissé pontatlan. (Valószínűleg Szent Bonaventura egy lejegyzett beszéde, ezért vannak benne kisebb pontatlanságok.)
7. Itt is Rafaelről van szó.

---